_ _ _ _____ ___ __ __ _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_ ___ ___ _ __ ___ \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ \ V V /| | <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | | \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.
A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.
Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztették meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).
Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.
A Hold pályája ellipszis, melynek excentricitása és inklinációja ingadozik, nagytengelye pedig közel kilenc év alatt direkt irányban körbe fordul. A pálya Földhöz legközelebbi pontja a földközelpont (perigeum), legtávolabbi pontja a földtávolpont (apogeum), az ellipszis nagytengelyének végpontjai. Mivel az ellipszis forgási iránya azonos a Hold keringési irányával, ezért a Holdnak az ellipszis ugyanazon pontjáig eljutni több időre van szüksége. A perigeumtól perigeumig eltelő idő neve anomalisztikus hónap, átlagos hossza kicsivel több mint 27 1/2 nap.[1]
A Hold pályája olyan síkban fekszik, ami az ekliptika síkjához képest enyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala, a csomóvonal két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.
A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk, ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak tobb időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, = „az úttal”, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.
Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról.[2] Ezek hossza nem állandó, ezért megadjuk a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelöltük.
megnevezés | napok száma |
---|---|
sziderikus hónap: | 27,321661547 + 0,000000001857·y |
tropikus hónap: | 27,321582241 + 0,000000001506·y |
anomalisztikus hónap: | 27,554549878 – 0,000000010390·y |
drakonikus hónap: | 27,212220817 + 0,000000003833·y |
szinodikus hónap: | 29,530588853 + 0,000000002162·y |
A Gergely-naptár az azt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:
sorszám | megnevezés | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|---|
1 | január | 31 | |
2 | február | 28/29 | szökőévekben 29 napos (lásd még: február 30.) |
3 | március | 31 | |
4 | április | 30 | |
5 | május | 31 | |
6 | június | 30 | |
7 | július | 31 | |
8 | augusztus | 31 | |
9 | szeptember | 30 | |
10 | október | 31 | |
11 | november | 30 | |
12 | december | 31 |
A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbe szorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot.
Másik módszer, hogy begyakoroljuk az „ÁP-JÚN-SZE-NO” szövegsort: a szótagokat kimondva, szótagonként az egyik ökölbe szorított kéz bütykeire a másik kéz mutatóujjával rákoppantunk. Így az ÁP(rilis)-JÚN(ius)-SZE(ptember)-NO(vember) sorozat könnyen megjegyezhető, és könnyen felidézhető. Ezek a 30 napos hónapok. Ha a keresett hónap neve a sorozatban nem szerepel, akkor 31 napos (kivéve a februárt).
(1) | (2) | (3) | (4) | (5) | (6) | (7) | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | I. | január | Boldogasszony hava | télhó | fergeteg hava | medvetor hava | zúzoros | |
2 | II. | február | böjtelő hava | télutó | jégbontó hava | szarvastor hava | enyheges | |
3 | III. | március | böjtmás hava | tavaszelő | kikelet hava | bölénytor hava | fák hava | olvanos |
4 | IV. | április | Szent György hava | tavaszhó | szelek hava | báránytor hava | rügyezés hava | nyilonos |
5 | V. | május | pünkösd hava | tavaszutó | ígéret hava | borjútor hava | virágzó élet hava | zöldönös |
6 | VI. | június | Szent Iván hava | nyárelő | Napisten hava | gödölyetor hava | eper hava | termenes |
7 | VII. | július | Szent Jakab hava | nyárhó | áldás hava | tehéntor hava | aratás hava | halászonos |
8 | VIII. | augusztus | Kisasszony hava | nyárutó | új kenyér hava | Aranyasszony hava | bőség hava | hévenes |
9 | IX. | szeptember | Szent Mihály hava | őszelő | Földanya hava | tigris hava | almaszüret hava | gyümölcsönös |
10 | X. | október | mindszent hava | őszhó | magvető hava | halak hava | begyűjtés hava | mustonos |
11 | XI. | november | Szent András hava | őszutó | enyészet hava | disznótor hava | gémberes | |
12 | XII. | december | karácsony hava | télelő | álom hava | Istenfiak hava | tárkányok hava | fagyláros |
Megjegyzés: 1: a hónapok mai hivatalos magyar neve, 2, 3: a régi magyar irodalomban és kalendáriumokban használt névváltozatok, 4: az Erdélyben használt régies elnevezések.[3]
A további oszlopokban szereplő nevek nem voltak használatban: 5, 6: az Arvisura naptárában felbukkanó nevek, de mivel abban a hónapok hossza eltérő a Gergely-naptárétól, és 13 hónapot tartalmaz, így ezek megfeleltetése nem pontos. 7: a nyelvújítás során Barczafalvi Szabó Dávid által alkotott nevek, a francia forradalmi naptár alapján.[4]
A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapok nevei babilóniai eredetűek:
héber név | magyar név | angol név | napok száma | megjegyzés |
---|---|---|---|---|
יסן | niszán | Nisan | 30 | |
אייר | ijár | Iyar | 29 | |
יון | sziván | Sivan | 30 | |
תמוז | tamuz | Tammuz | 29 | |
אב | áv | Ab | 30 | |
לול | elul | Elul | 29 | |
שרי | tisri | Tishrei | 30 | |
שון | hesván | Cheshvan | 29/30 | tréfásan nevezik marhesván-nak (מרחשון), Hesván úrnak is |
כסלו | kiszlév | Kislev | 29/30 | |
טבת | tévét | Tevet | 29 | |
שבט | svát | Shevat | 30 | |
אדר ראשון | ádár rison | Adar I | 30 | csak szökőévben |
אדר | ádár | Adar | 29 | ádár neve rendes évben |
אדר שני | ádár séni | Adar II | 29 | ádár neve szökőévben |
Az iszlám naptárat leginkább vallási célokra használják, noha Szaúd-Arábiában és néhány más Perzsa-öböl menti országban hivatalos naptárként is funkcionál.
sorszám | megnevezés | röviden | arab írással |
---|---|---|---|
1 | Muharram al-Haram | Muharram | محرّم |
2 | Szafar | صفر | |
3 | Rabí al-Avval | Rabí I | ربيع الأول |
4 | Rabí al-Áhir vagy Rabí asz-Szání | Rabí II | ربيع الآخر أو ربيع الثاني |
5 | Dzsumáda l-úla | Dzsumáda I | جمادى الأول |
6 | Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání | Dzsumáda II | جمادى الآخر أو جمادى الثاني |
7 | Radzsab | رجب | |
8 | Saabán | شعبان | |
9 | Ramadán | رمضان | |
10 | Savvál | شوّال | |
11 | Dzú l-Kaada | ذو القعدة | |
12 | Dzú l-Hiddzsat | ذو الحجة |
A perzsa naptár hivatalos Iránban és Afganisztánban. Hónapjai egybeesnek az állatövi jegyekkel.
sorszám | megnevezés | perzsa írással | ideje | állatövi jegy |
---|---|---|---|---|
1 | farvardin | فروردین | március 21. – április 20. | kos |
2 | ordibehesht | اردیبهشت | április 21. – május 21. | bika |
3 | khordad | خرداد | május 22. – június 21. | ikrek |
4 | tir | تیر | június 22. – július 22. | rák |
5 | mordad | مرداد | július 23. – augusztus 22. | oroszlán |
6 | shahrivar | شهریور | augusztus 23. – szeptember 22. | szűz |
7 | mehr | مهر | szeptember 23. – október 22. | mérleg |
8 | aban | آبان | október 23. – november 21. | skorpió |
9 | azar | آذر | november 22. – december 21. | nyilas |
10 | dey | دی | december 22. – január 20. | bak |
11 | bahman | بهمن | január 21. – február 19. | vízöntő |
12 | esfand | اسفند | február 20. – március 20. | halak |