_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Ordódy Kálmán

A mai világban a Ordódy Kálmán rendkívül aktuális kérdéssé vált, amely minden korosztályt, nemet és nemzetiséget érint. Ezért fontos, hogy alaposan elemezzünk minden, a Ordódy Kálmán-hez kapcsolódó szempontot, mivel hatása mindennapi életünk különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ordódy Kálmán különböző aspektusait, az eredetétől a jelenlegi következményeiig, annak érdekében, hogy jobban megértsük a társadalomra és az egyes egyének életére gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megpróbálunk megoldásokat és javaslatokat kínálni a Ordódy Kálmán által jelenleg jelentett kihívások kezelésére.
Ordódy Kálmán
Született1815. január 10.
Meghalt1871. december 14. (56 évesen)
Állampolgárságamagyar

Alsó-liészkói és rozsony-miticzi Ordódy Kálmán Keresztelő János Ferenc (Bagota, 1815. január 10.Buda, Várnegyed, 1871. december 14.)[1] császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos.

Élete

1815-ben született Bagotán Ordódy Bálint és Bacskády Anna gyermekeként. Neje Práznovszky Jolán volt.

1831-től hadfi, 1833-tól zászlós, 1838-tól alhadnagy, 1839-től hadnagy, 1843-tól pedig főhadnagy volt a 34. Vilmos porosz herceg gyalogezredben, valamint ezrede sátoraljaújhelyi hadfogadójának parancsnoka. 1848. június 13-ától honvéd századosként szolgált,[2] 1848. szeptember 27-én őrnaggyá nevezték ki, októbertől pedig Trencsén megye hadparancsnoka volt. Balthazar Simunich 1848. október 28-án a kosztolnai ütközetben vereséget mért seregére. 1848. november 23-ától Ordódy dandárparancsnoka a feldunai hadseregnek, december közepétől pedig Lipótvár várparancsnoka. Az ostromkor 1500 katonája, 27 ágyúja és fél évre elegendő élelmiszerkészlete volt. A császáriakkal rövid tárgyalást folytatott, majd azt követően feltétel nélkül letette a fegyvert. Az ezutáni hadbírósági tárgyaláson Ordódy azt vallotta, hogy azért nem adta fel a várat, mert Mednyánszky és társai terrorizálták. Báró Mednyánszky Lászlót és Gruber Fülöpöt emiatt április 22-én kötél általi halálra ítélték, mely ítéletet június 5-én végre is hajtottak. Ordódy Kálmánt később három évi börtönre ítélték.

Jegyzetek

  1. Gyászjelentése
  2. Forrásközlemények

Források

További információk

  • Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.