Napjainkban a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Az idő múlásával a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér felkeltette a szakemberek, a szakértők és általában a polgárok figyelmét, vitát generálva a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásairól és hatásairól. A tudományos területtől a kulturális területig a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér-nek sikerült megalapoznia magát a különféle jelenségek és problémák megvitatásában és elemzésében. Éppen ezért elengedhetetlen a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér tanulmányozásának és megértésének elmélyítése, hogy teljesebb és gazdagabb ismereteket szerezzünk ebben a témában. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Építő Dávid Kutaiszi nemzetközi repülőtér különböző perspektíváit és dimenzióit, és egy olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai társadalomra.
A repülőteret 2012. szeptember 27-én nyitották meg újra, miután 2011 novemberében felújítás céljából bezárták; a megnyitón részt vett Miheil Szaakasvili grúz elnök, Orbán Viktor, valamint Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.
A repülőtér üzembe helyezésére való felkészüléshez és a személyzet kiképzéséhez a francia Vinci Airports nevű céget kérték fel. A repülőtéren egy vámmentes bolt és két kávézó üzemel.
A repülőteret a Georgian Bus által üzemeltetett, menetrend szerinti marsrutkák kötik össze Kutaiszivel, Tbiliszivel és Batumival minden egyes repülőjárat érkezése után. A terminál a Kutaiszi és Batumi közti főút mellett áll.
A kutaiszi repülőtér elsődlegesen diszkont légitársaságokat szándékozik magához vonzani. Az utasszám már röviddel a repülőtér 2012-es újranyitása után jelentős növekedést mutatott, főként a Wizz Airnek köszönhetően, amely lengyel és ukrán repülőterekkel kötötte össze a várost. A Wizz Air 2016 februárjában bázist nyitott a repülőtéren.
1963. augusztus 24-én az AeroflotAvia 14P gépe, úton a szintén grúziai Szuhumi repülőtér felé, hegynek ütközött Kutaiszitől 32 km-re. Az ötfős személyzet és a huszonhét utas – köztük három potyautas – életét vesztette. A katasztrófát az időjárás miatti rossz látásviszonyok okozták, melyek fennállása esetén nem lett volna szabad VFR repülést megkísérelni; a torony nem értesítette a személyzetet az időjárási körülményekről. Az akkori Grúzia legtöbb halálos áldozatot követelő légikatasztrófája; jelenleg a hatodik legnagyobb légikatasztrófa az ország történelmében.
1973. október 13-án az Aeroflot TupoljevTu–104B repülőgépe, mely a kutaiszi repülőtérről indult, rövidzárlat okozta műszaki hiba miatt lezuhant, miközben megközelítette a moszkvai Domogyedovo repülőteret. A nyolcfős személyzet és a 122 utas életét vesztette. Ez a Tupoljev 104 géptípus legtöbb áldozattal járó katasztrófája.
1990. október 11-én az Aeroflot JakovlevJak–40 repülőgépe, amely a szintén grúz Poti repülőtérre indult, hegynek ütközött Kutaiszitől 47 km-re a rossz időjárási viszonyok miatt és mert egy közeli reptérre érkező gép miatt nem engedték magasabbra szállni. A négyfős személyzet és a tíz utas életét vesztette.
Ez a szócikk részben vagy egészben a David the Builder Kutaisi International Airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.