Ez a cikk a Animációs film témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Animációs film felkeltette a szakértők és a nagyközönség érdeklődését a különböző területeken érvényesülő relevanciája és hatása miatt. A történelem során a Animációs film tanulmányozás és elemzés tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy mélyebben ássunk bele jelentésébe és jelentőségébe. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Animációs film körül létező különböző megközelítésekben és perspektívákban, hogy megértsük annak fontosságát és hozzájárulását azon a területen, ahol működik. Ennek a cikknek a célja, hogy átfogó és részletes képet adjon a Animációs film-ről, olyan elemeket biztosítva, amelyek gazdagítják az ismereteket, és elősegítik a téma kritikus és reflektív elemzését.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben, a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.
Az animációs film a 20. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden beállítást meg kell terveznie a rajzban, ez a képes forgatókönyv.
Animáció 10 képkocka / másodperc sebességgel
Animáció 2 képkocka / másodperc sebességgel. Ennél a sebességnél kivehetőek az egyes képkockák.
Története
Mozgó jelenségek állóképekkel történő rögzítésének korai próbálkozásaira már az őskőkoribarlangrajzokon is találhatunk példákat, ahol állatok több egymást átfedő lábbal ábrázoltak.
A 19. században a fenakisztoszkóp, zoetróp és praxinoszkóp és a hasonló pörgetős füzetek voltak az első korai animációs eszközök melyek mozgást jelenítettek meg az egymást követő rajzokból technika segítségével – de az animáció nem fejlődött sokkal tovább a mozgókép film felfedezéséig.
Az első rajzfilmet a francia Émile Cohl készítette 1908-ban Fantasmagorie címmel. Az 1914-es Gertie the DinosaurWinsor McCaytől volt az egyik első sikeres animációs film. Ezt tartják az első igazi képviselőjének a karakterközpontú animációnak (character animation).
Az 1930-as és 1960-as közti években nagy számban készültnek filmszínházakban bemutatott animációs filmek, amelyek általában a játékfilmek előtt vetítettek. MGM, Disney, Paramount és a Warner Bros. voltak a legnagyobb 5–10 perces rajzfilm készítők.
1950-es években a televízió elterjedése csökkentette a mozik közönségét, az animációs film és a mozis animációs filmek száma is csökkenésnek indult. Manapság az animációs filmsorozatok főleg televízióra készülnek.
Az animációs film alkotási folyamatában három kategória emelhető ki:
képzőművészeti elemek: vonal, mező, tér, szín. Ezek az elemek statikusak és térbeliek is lehetnek.
filmes elemek: rendezés, forgatás, vágás (montázs), hangosítás, zenei aláfestés. Ezek dinamikusak és időbeliek.
az első kettő kombinációja, ez kapcsolja őket össze, a képzőművészeti kifejezésmódból a kinematográfiába való átmenet.
Felosztás
Az animációs film olyan film, amelynek készítésekor a filmvászonra tervezett mozgássorozatot vagy cselekményt kockánként hozzák létre és veszik fel. Technika és képi világ szerint lehet:
Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája, 1948–1998; Balassi, Budapest, 1999
Dizseri Eszter: És mégis mozog... Az animáció magyar mesterei. A kezdetek; Balassi, Budapest, 2006
M. Tóth Éva: Aniráma. Animációs mozgóképtörténet; Kortárs, Bp., 2010
Orosz Márton: Vissza a szülőföldre! Világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében; ford. Balai Judit; Kecskemétfilm Kft., Kecskemét, 2011
Varga Zoltán: A magyar animációs film. Intézmény- és formatörténeti közelítések; Pompeji, Szeged, 2016 (Apertúra könyvek)
Animációs körkép. A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei, rövid történeti kitekintéssel; szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás; MMA MMKI, Bp., 2016 (Fundamenta profunda)
Ed Catmull–Amy Wallace: Kreativitás Rt. Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével; ford. Stemler Ágnes; HVG Könyvek, Bp., 2016
Magyar animációs alkotók I.; szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás; MMA MMKI, Budapest, 2019 (Documenta artis)