_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

August Wilhelm von Hofmann

Ebben a cikkben a August Wilhelm von Hofmann-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A August Wilhelm von Hofmann egy olyan téma, amely az utóbbi időben sok vitát és vitát váltott ki, és fontos, hogy különböző szempontok szerint elemezzük. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a August Wilhelm von Hofmann általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Ebben a cikkben a August Wilhelm von Hofmann különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a jövőbeni lehetséges következményeiig.
August Wilhelm von Hofmann
Született1818. április 8.
Gießen
Elhunyt1892. május 5. (74 évesen)
Berlin
ÁllampolgárságaHesseni Nagyhercegség
GyermekeiAlbert von Hofmann
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeDorotheenstadti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz August Wilhelm von Hofmann témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

August Wilhelm von Hofmann (Gießen, 1818. április 8.Berlin, 1892. május 5.) német kémikus; a 19. század legjelentősebb német vegyészeinek egyike. Főképpen szerves kémiával foglalkozott; meghatározta különféle anyagok szerkezetét. Többféle anyag gyártására is új eljárást dolgozott ki.

Elsőként ő választott le kőszénkátrányból benzolt, ő dolgozta ki a kőszénkátrány vegyipari feldolgozásának számos elemét, különösen a szintetikus színezőanyagok gyártását.

1843-ban megállapította, hogy 1841–1842-ben különböző módszerekkel több kutató is ugyanazt a bázikus jellegű folyadékot állította elő és illette változatos nevekkel. Meghatározta az általa végül anilinnek elnevezett anyag összegképletét. Úgy vélte, hogy az anilin oxidálásával esetleg sikerülhet szintetizálni a malária gyógyítására használt kinint, és megbízta legfiatalabb munkatársát, William Henry Perkint a kísérletekkel. A mindössze 18 éves Perkin azonban nem a kinint szintetizálta, hanem első nagy felfedezését, a mauveint (anilinbíbort) állította elő.

A 19. század közepén Londonban, a College of Chemistry-ben oktatott; az ő asszisztense volt a pályakezdő William Crookes is.

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  7. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гофман Август Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  9. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  10. 26, 74-75
  11. Makkay Klára: Mesterséges szerves festékanyagok

Források

  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 678. o. ISBN 963-85773-0-4  
  • Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966. 240. o.