_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Bár (település)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bár (település) lenyűgöző életét, és azt, hogy hatása miként hagyott kitörölhetetlen nyomot a történelemben. Bár (település) számos területen, a politikától a tudományig nagy jelentőségű személyiség volt, és öröksége ma is aktuális. A következő néhány sorban a Bár (település) életébe és munkásságába fogunk beleásni, feltárva eredményeit, kihívásait és a világhoz való hozzájárulását. Ezzel az elemzéssel reméljük, hogy rávilágítunk a Bár (település) fontosságára és a világra gyakorolt ​​tartós hatására.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bár (egyértelműsítő lap).
Bár
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Bár címere
Bár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállásközség
PolgármesterJásper Gábor (független)
Irányítószám7711
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség545 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség58,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 03″, k. h. 18° 42′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 03″, k. h. 18° 42′ 56″
Bár (Baranya vármegye)
Bár
Bár
Pozíció Baranya vármegye térképén
Bár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bár (horvátul: Švapčaluk, németül: Baar) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése

A Duna jobb partján fekszik, közvetlenül Mohács mellett, annak központjától északkeletre. A városon kívül csak két települési szomszédja van: északkelet felől Dunaszekcső, északnyugati irányból pedig Somberek.

Megközelítése

Keresztülvezet rajta az 56-os főút, így közúti elérése és ezen belül a települést érintő autóbusz-közlekedés is kimondottan jónak mondható. Vasútvonal nem érinti.

Története

A Bár területén fellelt vörös-betétű edénytöredék nyomán a régészek arra következtettek, hogy a falu területén már az újabb kőkorban is élt egy közösség. Római kori falmaradványokat, egykori országút maradványait, néhány avar kori sírt ugyancsak találtak a községben.

A fennmaradt első írásos emlék 1296-ból származik, amely Boor, illetőleg Bor néven említi a települést. Neve a Bár–Kalán nemzetség valamelyik Bor nevű tagjának nevét őrzi. 1323-ban a Bor (Bár-Kalán) nemzetségből származó Bor fia János birtoka volt, aki a szomszédos településen, Cselén birtokos margitszigeti apácákkal szemben volt megidézve egy perben, de a birtok fele még 1329-ben is az övé volt. A birtok másik felét 1298-ban, Kórogyi Cletus unokáinak osztozkodásakor Philipus fiai, Lőrinc, Fülöp és László kapták. 1328-ban Bári Benedek Besenyő birtoka volt.

Hajdan fontos stratégiai útvonal mentén feküdt a község. II. Lajos serege ezen vonult fel a mohácsi ütközetre.

A lakosság a török hódoltság korában sem vált meg otthonától, jóllehet már kétfelé volt kénytelen adózni. Fekvése következményeként rendszeresen portyázók garázdálkodásának esett áldozatául a település, mígnem 1599-ben a szabad hajdúk mindent elpusztítottak. Elsőrangú földjét igyekeztek betelepíteni földesurai. Szlávok, (köztük szerbek) és magyarok költöztek be, majd német telepesek érkeztek.

Az állandó vándorlás után népe csak az 1780-as években állapodott meg.

A napóleoni háborúk idején a gabona-konjunktúrának köszönhette fellendülését a település, 1800 körül két kastélyt is építettek a faluban. Ekkor jelentős szőlőültetvényeket is honosítottak itt. Az első világháború 38 áldozatot kívánt Bártól, amit szerb csapatok szálltak meg. A szerbek 1921-ben kiürítették Baranyát és Bár augusztus végére Magyarországhoz került.

A két világháború között ismét fejlődésnek indult a község.

1946-ban ide telepítettek egy állami baromfi-tenyésztési mintabirtokot. Állami gazdasága az ötvenes években olvadt be a Bólyi Állami Gazdaságba, ez történt a kastélyokkal és a parkkal is. A privatizáció nyomán az ún. „sárga kastély” és a „fehér kastély” ma már magánkézben van.

Ez utóbbi két gazdálkodó szervezet, valamint a Dunagyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet foglalkoztatja a lakosság jó részét, de a jó közlekedés miatt sokan ingáznak az alig tíz km-re levő Mohácsra.

2001-ben a lakosságnak 17,9%-a volt német nemzetiségű.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Nagy Mihályné (Agrárszövetség)
  • 1994–1998: Nagy Mihályné (független)
  • 1998–1999: Nagy Mihályné (független)
  • 1999–2002: Weitrl Magdolna (független)
  • 2002–2005: Oláh András (független)
  • 2005–2006: Reményiné dr. Németh Csilla (független)
  • 2006–2010: Reményiné dr. Németh Csilla (független)
  • 2010–2014: Weitzl Magdolna (független)
  • 2014–2019: Lépold Katalin (független)
  • 2019-től: Jásper Gábor (független)

A településen 1999. július 4-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.

A következő önkormányzati ciklus második felében, 2005. május 8-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Báron, ezúttal az addigi polgármester lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
556
529
522
539
557
534
545
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% horvátnak, 22,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 3,5%, evangélikus 0,7%, görög katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (23,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% németnek, 0,7% horvátnak, 0,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,8% volt római katolikus, 3,2% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

A község 1757-ben épült temploma helyébe 1793-ban újat építettek, amelynek alapzata kőből, oldalfalai deszkából készültek.

1864-ben a régi templom helyétől valamivel lejjebb épült a még ma is fennálló templom tiszta kőből és téglából, román stílusban.

A község építészeti látnivalókkal is büszkélkedik: a Sauska család által a 18–19. század fordulóján építtetett kúriák, az ún. „fehér” és „sárga” kastélyok műemléki védettséget élveznek. A kastélyparkot testületi határozat nyilvánította helyileg védett természeti területté.

A Duna–Dráva Nemzeti Park áthúzódik a község közigazgatási területén. A tetszetős faluképpé sűrűsödő belterületi lakóházak mellett jelentékeny üdülőterületet is magáénak tudhat a falu a Mohács irányában található, ún. bár-szőlőhegyi területen.

Híres személyek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Bár települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ horvát név
  4. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
  5. ↑ Bár települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Bár települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. ↑ Bár települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ a b Bár települési időközi polgármester-választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1999. július 4. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  9. ↑ Bár települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ a b Bár települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2005. május 8. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  11. ↑ Bár települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  12. ↑ Bár települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Bár települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben. Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  15. ↑ Bár Helységnévtár
  16. ↑ Bár Helységnévtár
  17. ↑ Mattyasovszky-Zsolnay-kúria (Műemlékem.hu)
  18. ↑ Sárga ház (Műemlékem.hu)
  19. ↑ Bár, Mattyasovszky-Zsolnay-kert (Fehér-kastély) és kertje (Historicgarden.net)

Források


Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot