_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Balti–Fehér-tenger-csatorna

A Balti–Fehér-tenger-csatorna témája nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban. Ez egy nagyon sok embert érintő kérdés, amely nagy érdeklődést és aggodalmat vált ki a lakosságban. Ez egy olyan téma, amely az elmúlt években számos tanulmány, kutatás és vita tárgyát képezte, bizonyítva fontosságát és megfelelő kezelésének szükségességét. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Balti–Fehér-tenger-csatorna-et, feltárva annak okait, következményeit és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Balti–Fehér-tenger-csatorna
OrszágOroszország
Település
NévadóJoszif Visszarionovics Sztálin (ember)
Típuscsatorna
Hosszúsága227 000 m
Elhelyezkedése
Balti–Fehér-tenger-csatorna (Oroszország)
Balti–Fehér-tenger-csatorna
Balti–Fehér-tenger-csatorna
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 62° 48′, k. h. 34° 48′Koordináták: é. sz. 62° 48′, k. h. 34° 48′
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Balti–Fehér-tenger-csatorna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Balti–Fehér-tenger-csatorna, vagy Fehér-tengeri csatorna, rövidítve BBK (oroszul: ББК – Беломорско-Балтийский канал) mesterséges viziút, hajózási csatorna Oroszország északnyugati részén. 1961-ig Sztálin nevét viselte. 1931–1933 között építették. 1933. augusztus 2-án nyitották meg. A Fehér-tengert köti össze az Onyega-tóval. Az Onyega-tóról elérhető a Balti–Volgai víziút, valamint a Szvir folyón, a Ladoga-tavon és a Néván keresztül a Balti-tenger.

A hajózási csatorna teljes hossza 227 km. Ebből 48 km a mesterségesen kialakított meder, a többi csatornává alakított természetes víz. A magasságkülönbségek miatt a csatornán 19 hajózsilip található. Eredetileg 4,5 m-es vízmélységgel tervezték, a valóságban azonban csak 3,5 m mély. Emiatt csak kis merülésű és kis kapacitású hajókkal hajózható, így gazdasági jelentősége csekély. Naponta átlagosan kb. 10 hajó közlekedik rajta.

A Balti–Fehér-tenger vízi út

Építése

Ez volt az első ötéves terv nagy építkezéseinek egyike a Szovjetunióban.

A csatornát kényszermunkatáborokban fogvatartott rabok építették. Alsó becslések szerint is több mint százezer fogoly dolgozott az építkezésen. Hivatalos szovjet adatok 12 ezer áldozatot említenek, nem hivatalos becslések 50–300 ezer közöttire teszik az áldozatok számát. Szolzsenyicin becslései szerint körülbelül 250 000-en haltak bele az építésébe.

Jegyzetek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot