_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Baltis Vallis

Ma belépünk a Baltis Vallis izgalmas világába. A Baltis Vallis eredetétől a társadalomban való jelenlegi relevanciájáig alapvető szerepet játszott különböző területeken, és számos korosztály és érdeklődési körrel rendelkező egyén figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg azokat a sok szempontot, amelyek a Baltis Vallis-et állandó érdeklődésre számot tartó témává teszik, elemezve kulturális, történelmi, társadalmi, gazdasági és tudományos hatásait. Kétségtelen, hogy a Baltis Vallis egy olyan téma, amely végtelen érzelmeket és véleményeket ébreszt, és izgatottak vagyunk, hogy elmerüljünk a lenyűgöző univerzumában.
Baltis Vallis
A Magellan űrszonda radarkép mozaikja a csatorna egy 600 kilométeres részletéről
A Magellan űrszonda radarkép mozaikja a csatorna egy 600 kilométeres részletéről
é. sz. 37° 18′, k. h. 161° 24′
BolygóVénusz
TípusVallis
Átmérő1-3 km
NévadóA Vénusz szír nevéből

A Baltis Vallis egy meanderező (kanyargó), „kiszáradt” csatornameder a Vénusz felszínén. 7000 kilométert is meghaladó hosszúságával felülmúlja a Nílust, és ezzel a leghosszabb ismert meder a Naprendszerben. Mivel azonban mindkét végét frissebb kéreganyag fedi be, eredeti hossza jelenleg nem ismert. Az 1–3 km széles medret valószínűleg láva olvaszthatta, illetve erodálhatta magának. A mélyedés alapvetően sík vidéken húzódik, ami a kiszáradás óta helyenként felredőződött: erre utal legalábbis, hogy a meder helyenként mindkét irányban dombnak felfelé fut.

A képződményt elsőként a Venyera–15 és 16-os szondák érzékelték, amelyek viszonylag durva, egy kilométeres felbontásuk ellenére több mint 1000 kilométert derítettek fel belőle.

A Vénusz felszíne a számtalan hasonló meder miatt igencsak szabdalt. Vonalvezetésük helyenként emlékeztet a földi meanderező folyóékra (ilyen például a szabályozás előtti Tisza), vagyis kanyarognak, valamint holtágak és elhagyott mederrészletek tarkítják őket, bár nem olyan gyakorisággal, mint a Földön. Az egykori lávaforrások helye több esetben bizonytalan, mert a medrek egyes szakaszait frissebb ömlenyek fedik be. A régebbi lávafolyamok a Holdéhoz hasonló tengerekből eredhettek, vagyis lávahozamuk tartós és bőséges lehetett.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Baltis Vallis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot