_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Bergen (Norvégia)

Ebben a cikkben a Bergen (Norvégia) témájában fogunk elmélyülni, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. A _Var1 egy olyan fogalom, amely a politikától a tudományig különböző területeken vita és vita tárgyát képezi. A történelem során a Bergen (Norvégia) alapvető szerepet játszott a társadalomban, alakította az emberek egymással és az őket körülvevő környezettel való interakcióját. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy mélyen megértsük a Bergen (Norvégia)-et magában foglaló különböző aspektusokat, valamint a döntéshozatalra és a minket körülvevő valóság konfigurációjára gyakorolt ​​hatását. Ezért ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni a Bergen (Norvégia)-hez kapcsolódó különböző megközelítéseket és perspektívákat, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely ma is nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki.
Bergen
Bergen címere
Bergen címere
Bergen zászlaja
Bergen zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióVestlandet
MegyeHordaland
KözségBergen község
Polgármester
  • Marte Mjøs Persen (2015. október 28. – 2021. szeptember 22., Munkáspárt)
  • Rune Bakervik (2021–)
Alapítás éve1070
Irányítószám5003–5098
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség291 189 fő (2023. szept. 30.)
Népsűrűség586 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5,0 m
Terület
Összesen465,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″Koordináták: é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″
Bergen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen témájú médiaállományokat.

Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.

Földrajz

Bergen látképe

Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.

Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.

A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.

Éghajlat

Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában.

Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2250 mm. Összehasonlításképpen: Brekke a legnedvesebb Norvégiában, 3575 mm éves csapadékmennyiséggel.

Bergen éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)16,913,519,825,031,230,333,431,027,123,817,913,933,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,64,05,99,114,016,817,617,414,211,26,94,710,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−0,4−0,50,93,07,210,211,511,69,16,62,80,65,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−16,3−13,4−12,0−5,5−0,10,82,52,50,0−5,5−10,0−13,0−16,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)1901521701141061321481902832712592352250
Átl. páratartalom (%)78767372727677787979787976
Havi napsütéses órák száma18569314718618916714287582491176
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory


Történelem

Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.

A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német középosztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.

1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.

1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850-ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.

1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-től német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.

Közlekedés

Bergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolibusszal helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.

Turizmus

Bryggen

Bergen főbb nevezetességei:

  • Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a világörökség része
  • Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel
  • Edvard Grieg háza
  • Ole Bull villája
  • Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó), az Ulriken hegyre visz fel
  • A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye
  • Fantoft fatemplom

Híres személyek

Testvérvárosok

Bergen a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban:

 

Panoráma

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Jegyzetek

További információk


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Következő:
Rotterdam, Porto