_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Bering-tenger

A mai világban a Bering-tenger elsődleges helyet foglal el a társadalomban. Hatása számos területre kiterjed, és jelentősége nyilvánvaló az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásában. A Bering-tenger a keletkezésétől egészen a fejlődéséig egy előtte és utána volt a történelemben, vitákat, elmélkedéseket és jelentős változásokat generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bering-tenger számos aspektusát, elemezve annak relevanciáját és hatását a különböző kontextusokban. A populáris kultúrában betöltött szerepétől a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Bering-tenger multidiszciplináris érdeklődésre számot tartó témaként mutatkozik be, amely megérdemli a mélyreható vizsgálatot. A következő oldalakon a Bering-tenger részletes elemzésébe fogunk beleásni, feltárva a jelenkori világban rejlő következményeit és jelentését.
Bering-tenger
A Bering-tenger műholdképen
A Bering-tenger műholdképen
OrszágokOroszország, Amerikai Egyesült Államok
SzigetekPribilof-szigetek, Parancsnok-szigetek, Bering-sziget, St. Lawrence-sziget, Diomede-szigetek, King-sziget (Alaszka), St. Matthew-sziget, Karaginszkij-sziget
Elhelyezkedése
é. sz. 58°, ny. h. 178°Koordináták: é. sz. 58°, ny. h. 178°
A Bering-tenger és az Észak-Csendes-óceán
A Bering-tenger és az Észak-Csendes-óceán
A Wikimédia Commons tartalmaz Bering-tenger témájú médiaállományokat.

A Bering-tenger (jupik nevén Imakpik) a Csendes-óceán egyik tengere, amely az Aleut-medence mélyvizeiből és a kontinentális talapzat sekélyülő vizeiből áll. Vízfelülete mintegy kétmillió négyzetkilométer. Nevét a vizeit hajózó első európai utazóról, a dán felfedező Vitus Beringről kapta.

Történelme

Az orosz „Rurik” horgonyt vet a Szent Pál-sziget közelében, hogy a Csukcs-tengerre induló északi expedíció számára élelmiszert és felszerelést rakodjon be. Louis Choris 1817-es rajza.

A legtöbb tudós szerint a legutóbbi jégkorszak idején a tengerek szintje elég alacsony volt ahhoz, hogy az emberek és állatok száraz lábbal átkelhessenek a mai Bering-szoros helyén így kialakult Bering-földhídon keresztül Ázsiából Észak-Amerikába. Egyes tudósok szerint ekkor kerültek először emberek Amerikába (léteznek azonban elméletek ettől eltérő emberi útvonalakról is).

A Bering-tenger alatt húzódik az ősi Kula-lemez egy darabja. A Kula tektonikus lemez a triász földtörténeti kor idején Alaszka lemeze alá bukott (szubdukció).

Földrajza

Az Alaszkai-öböltől az Alaszkai-félsziget és az Aleut-szigetek választják el. Keleti és délkeleti határa Alaszka, nyugaton az Oroszországhoz tartozó Távol-Kelet és Kamcsatka, délen az Alaszkai-félsziget és az Aleut-szigetek, északon pedig a Bering-szoros, amely a Jeges-tengerhez tartozó Csukcs-tengertől választja el. A Bering-tengerhez tartozó Bristol-öböl választja el egymástól az Alaszkai-félszigetet Alaszka fő tömbjétől.

A különböző áramlatok és a jég kölcsönhatásai, az időjárási hatások következtében a Bering-tengerben gazdag ökoszisztéma alakult ki. A tenger felségvizein Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok osztoznak, illetve vannak nemzetközi vizei is.

Szigetei

Nevezetesebb szigetek, szigetcsoportok:

Régiók

Régiói többek közt:

A Bering-tenger alatt 16 tenger alatti kanyon nyúlik el, köztük a legnagyobb óceáni kanyon, a Zsemcsug-kanyon.

Jegyzetek

  1. ↑ Forbes, Jack D.: The Colonialism of Names (angol nyelven). Native Intelligence, 1996. április 29. . (Hozzáférés: 2011. október 10.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bering Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot