_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Budai városrész

Napjainkban a Budai városrész egyre nagyobb érdeklődést vált ki a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Budai városrész egyre fontosabbá vált az életünkben. A Budai városrész a gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kulturális következményekig vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben a Budai városrész számos aspektusát és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását tárjuk fel. Történetétől a jövőbeli előrejelzésekig belemerülünk a Budai városrész és mai szerepének mélyreható elemzésébe.
Budai városrész
A Zsolnay-mauzóleum
A Zsolnay-mauzóleum
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen

A Budai városrész, Budaiváros vagy Budai Külváros Pécs egyik városrésze, mely nevét az 1786-ig állt Budai-kapuról kapta. A kapu a volt Lyceum szomszédságában volt a keleti várfalon. Innen indult a Buda felé vezető országút. A városrészben található a Zsolnay család által létrehozott Zsolnay porcelángyár és a Zsolnay-mauzóleum, a család temetkezési helye. Ez utóbbi a Ledina nevű területen fekszik, ami a pécsiek számára egybecseng az ottani cukrászdával.

A városrésznek a tengerszint feletti magassága kb. 130-180 méter.

Határai

Budai városrész Pécs térképén

Története

A városrész határai már a 14. században körvonalazódtak. A várfalon kívüli településrész a Mindenszentek temploma és az Ágoston-kolostor közelében jött létre. A török hódoltság idejében nem gyarapodott ez a városrész. A török kiűzését követően itt alig maradt ép ház. 1710 után lassan megindult a város újjáépítése, bővítése. Ekkoriban baranyai bosnyákok, később magyarok és németek telepedtek le. A Budai városrészben az 1786 és 1828 közötti időszakban volt a leggyorsabb ütemű a városrész bővülése. A várfal mentén utca formálódott a várárok vonalában. Kialakult az akkori Búza tér, ahol marha- és gabonapiac működött. A németek a Tettye-patak mentén, a szerbek a Szerb utcában, a baranyai bosnyákok főleg a Bosnyák utcában, a cigányok a Benga közelében, a mai Felső-Balokány utcában voltak többségben. A 18. században a patakok mellé tímárok és molnárok települtek, nevüket ma utcák őrzik.

A 19. és 20. században kelet felé tovább bővült. 1978-ban bezárt a búza téri piac.

Nevezetességei, intézményei

Tömegközlekedés

A városrész belsejében a 25,26,27,40* jelzésű járatok közlekednek a Felsővámház u. és a Vadász u. érintésével.

Az északi részén (Hársfa u.) a 28,28Y,29,38*,39* jelzésű járatok.

Déli részén (6-os sz. főút) a 2,2A,102,4*,4Y*,13,13E,14*,20*,21,21A,121,60,60A jelzésű járatok.

  • a csillagozott járatok vasútállomásról (Főpályaudvar) elérhetőek.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 124. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. ↑ www.szeporszag.hu
  3. ↑ Györffy, Árpád-kor 1987. 361-362. o.
  4. ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1268
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot