_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Csehszlovák Nemzeti Bizottság

Napjainkban a Csehszlovák Nemzeti Bizottság a lakosság széles rétegei számára kiemelt jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Ahogy társadalmunk fejlődik és új kihívásokkal néz szembe, a Csehszlovák Nemzeti Bizottság témája a gondolkodás és a cselekvés fókuszpontjává válik. Ez egy olyan téma, amely az élet minden területén jelen van, a politikától a popkultúráig, a technológián és a tudományon keresztül. Ebben a cikkben a Csehszlovák Nemzeti Bizottság különböző aspektusait és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatását fogjuk megvizsgálni. Különböző nézőpontokkal, véleményekkel és kutatási eredményekkel foglalkozunk, hogy megvilágítsuk ezt a mai világban oly fontos témát.
Nem tévesztendő össze a következővel: Csehszlovák Nemzeti Tanács.
Csehszlovákia kikiáltásának emléktáblája a prágai reprezentációs házon

A Csehszlovák Nemzeti Bizottság (csehül: Národní výbor československý, szlovákul: Národný výbor československý, rövidítve NVČ) az a cseh, később csehszlovák politikai szerv volt, amely az első világháború után az ország hivatalos irányítószerveként működött. A Nemzeti Bizottság 1918. július 13-án jött létre, és elsődleges feladata a hatalomátvétel lebonyolítása, és az ezekhez szükséges törvények kidolgozása volt. A bizottságnak 38 tagja volt, amelyeket az utolsó (1911) monarchiabeli választásoknak megfelelően osztották szét.

A Nemzeti Bizottság alapítói (Alois Rašín, Antonín Švehla, František Soukup, Jiří Stříbrný és Vavro Šrobár) 1918. október 28-án Prágában kiadták azt az alkotmányos erejű törvényt, amely kimondta a független Csehszlovákia megalakulását. A törvény a csehszlovák szuverenítás megtestesítőjeként a Nemzeti Bizottságot említette, az államformát azonban még nem határozta meg, csupán leszögezte, hogy arról később döntenek. A törvény értelmében az új állam recipiálta, átvette a magyar, illetve osztrák jogrendet, így még évtizedekig jogi és közigazdasági dualizmus alakult ki az országban. Az első törvény továbbá a Nemzeti Bizottság irányítása alá vont minden önkormányzati, állami, megyei, járási, községi hivatalt és intézményt, és elrendelte, hogy ezeknek a recipiált törvények szerint kell intézniük a hivatalos ügyeket.

1918. november 14-én a Nemzeti Bizottságból megalakították az Forradalmi Nemzetgyűlést (csehül: Revoluční národní shromáždění, szlovákul: Revolučné národné zhromaždenie), amely még aznap átadta a végrehajtó hatalmat a Karol Kramář vezette első csehszlovák kormánynak.

Jegyzetek

  1. ↑ Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918- 1938. Galánta-Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002. 22-23. p.
  2. ↑ Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere. In: Fazekas József- Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Somorja-Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. 125-126. p.

Források

  • Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918- 1938. Galánta- Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002
  • Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere. In: Fazekas József- Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Somorja- Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot