_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Csigadomb (Szászfenes)

A Csigadomb (Szászfenes) cikkében egy sor nézőpontot és elmélkedést fogunk megvizsgálni ebben a témában, amely sokak figyelmét felkeltette. Az eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig elmélyülünk a mai világban való relevanciájában és a társadalom különböző aspektusainak hatásában. Részletes elemzéseken és szakértői véleményeken keresztül a Csigadomb (Szászfenes) átfogó és teljes jövőképét mutatjuk be, azzal a céllal, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mindennapi élet különböző területein.
Csigadomb
(Dealul Melcilor)
Ország Románia
TelepülésKolozs megye
Elhelyezkedése
Tszf. magasság617 m

A Csigadomb (románul Dealul Melcilor) csigakövületekből álló domb Szászfenes mellett, a kolozsváriak hagyományos kirándulóhelye. Nevét a dombon és a vízmosásokban található kövületekről, az eocén korban itt található tengerben élő állatok megkövesedett maradványairól kapta.

Fekvése

A Kis-Szamos–Nádas vízválasztó része, amely Szászfenestől északra található. Kolozsvárról gyalogosan a Donát úton kifelé, a Hajtásvölgyön, a Hója gerincén és a Szentpáltetőn keresztül közelíthető meg, vagy a Bácsi-torok irányából. A Főtértől 10, a Donát út végi autóbusz állomástól 7 kilométerre található. Keleti oldalán ered a Bongár-patak, amely a Kis-Szamosba torkollik.

Leírása

A domb alját kövületekben szegény tarka agyag alkotja, felette találhatók a számos kövületet (például Campanile parisiense és Campanile giganteum csigafajok maradványait) tartalmazó Kolozsvár–Bácsi-toroki rétegek. Felette következnek a Nummulites fabiani-ban gazdag berédi rétegek, végül a mohaállatkákat tartalmazó márga. A felszínen található csigakövületeket idővel elhordták; a tetőn lövészárkok maradványai láthatóak.

A domb északi oldalát kevert lombos erdő fedi. Az erdő nélküli részen gyászoló búzavirág (Centaurea atropurpurea), bánsági búzavirág (Centaurea banatica), imola-hibridek, egybibés galagonya (Crataegus monogyna), nagyvirágú fényperje (Koeleria macrantha), osztrák pozdor (Scorzonera austriaca), változó gurgolya (Seseli varium), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), szarvacskás pitypang (Taraxacum laevigatum) valamint Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) nőnek.

Turizmus

1941-ben az Erdélyi Kárpát-egyesület a Hója gerincen kék sávval jelzett egy 13,7 kilométer hosszú turistaösvényt, ami áthaladt a Csigadombon is. Az újjáalakult egyesület első kirándulását 1992-ben a Csigadombra szervezte.

A dombtetőről látható Kolozsvár, a Feleki-gerinc, a szászfenesi Leányvár és a Gyalui-havasok, távolabb a Vlegyásza.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Tulogdí János: Kolozsvár környékének geomorfológiai kialakulása. Erdélyi Múzeum, XXXV. évf. 10–12. sz. (1930)
  2. ↑ Pál Gyöngyi: Erdély tájain – Séta a Hója-gerincen a Törökvágástól az UFO tisztásig. Szabadság, (2013. február 23.)
  3. ↑ a b Orosz Ferenc: Cluj-kolozsvári kalauz. Cluj-Kolozsvár: Erdélyi Kárpát-Egyesület. 1933. 80. o.  
  4. ↑ a b Bácsi-torok – Csiga-domb – Hója-gerinc. www.ekekolozsvar.ro (Hozzáférés: 2023. május 3.)
  5. ↑ a b c Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 103–14. o. ISBN 978 973 643 163 0  
  6. ↑ a b Tóthpál Tamás: Csiga-domb. blogger-tothpaltamas.blogspot.com (2009. január 30.) (Hozzáférés: 2023. május 3.)
  7. ↑ B,. Soó Rezső: Kolozsvár geobotanikája. Földrajzi Közlemények, LV. évf. 1–3. sz. (1927)
  8. ↑ Péntek János – Szabó Attila: Ember és növényvilág: Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest: Kriterion. 1985.  
  9. ↑ Balazs Zoltan Robert, Anamaria Roman, Balázs Helga, David Căpraş, Dorina Podar, Dorina: Rediscovery of Cypripedium calceolus L. In the vicinity of Cluj-Napoca (Romania) after 80 years. Contributii Botanice, LI. évf. (2016) 43–53. o.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot