A Dominóelmélet ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Dominóelmélet létrejötte óta minden korosztálytól, kultúrától és környezettől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és gyakori beszédtéma lett szakmailag és személyesen egyaránt. Az idő múlásával a Dominóelmélet különféle módon fejlődött, és releváns szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. Ezért elengedhetetlen a Dominóelmélet alapos elemzése és megértése, következményei és hatása a mai társadalomra. Ebben a cikkben elmélyülünk a Dominóelmélet világában, hogy foglalkozzunk annak számos aspektusával, és átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk a ma oly fontos témáról.
A dominóelmélet az Amerikai Egyesült Államokhidegháborús politikájának egy meghatározó eleme, amelyet mind az amerikai liberálisok, mind a konzervatívok követtek és terjesztettek,
főleg Indokínával kapcsolatban.
Az elmélet szerint ha egy országban kommunisták veszik át a hatalmat, akkor a környező országok dominók módjára kerülnek a Szovjetunió befolyása alá.
A dominóelméletnek volt egy másik, kevésbé elterjedt felfogása is a korabeli nyugati sajtóban, miszerint a Nyugatnak a vitatott területeken, országokon belül – ha már teljesen megtisztítani a kommunistáktól nem tudja – ellensúlyt kell képeznie, és azokat meg kell védenie, hasonlóan a dominókockák két részre osztásához. Példa erre a felfogásra az NSZK és az NDK, Észak- illetve Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnám, illetve Kína és Tajvan.
Idézetek:
Eisenhower, 1953: „Tegyük fel, hogy elveszítjük Indokínát. Ha Indokína elvész, azonnal több dolog is történik. (…) Egész India körbe lesz véve . Burma is egészen biztosan, a mostani meggyengült állapotában, védtelen lenne. Szóval látják, valahol ennek gátat kell szabni. (…) Ez az, amit most a franciák csinálnak. Most, amikor az Egyesült Államok 400 millió dollárt támogatást szavaz meg, az nem ablakon kidobott pénz. Ezzel a lehető legolcsóbb megoldásra szavazunk, amellyel biztosíthatjuk az Egyesült Államok legfontosabb érdekét. A biztonságunkat!”
Kennedy, 1963: „Ezek az emberek, akik azt mondják, hogy ki kell vonulnunk Vietnámból, azok nagyon tévednek, mivel ha kivonulunk, akkor a kommunisták fogják uralni Vietnámot. Rövid időn belül pedig Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Malajzia is erre a sorsra jutna. Egész Délkelet-Ázsia kommunista és így kínai befolyás alá kerülne.”
Jegyzetek
↑Vietnam: A television history – America's Mandarin (1954-1963)Archiválva2013. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben „PRESIDENT EISENHOWER, 1953: Now let us assume that we lose Indochina. If Indochina goes, several things happen right away. (…) But all India would be out-flanked. Burma would certainly, in its weakened condition, be no defense. So you see, somewhere along the line this must be blocked. It must be blocked now. Now that's what the French are doing. So when the United States votes $400 million to help that war we're not voting for a give-away program; we're voting for the cheapest way that we can prevent the occurrence of something that would be of the most terrible significance to the United States of America. Our security!”