_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Efemerisz idő

Ebben a cikkben elmélyülünk a Efemerisz idő-ben, egy olyan témában, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Efemerisz idő olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, számos ellentmondó véleményt és eltérő álláspontot generálva. Az évek során a Efemerisz idő-et különböző tudásterületeken tanulmányozták, ami gazdagította a témával kapcsolatos vitákat. Ebben a cikkben megpróbálunk fényt deríteni a Efemerisz idő-re, feltárva annak különböző dimenzióit és perspektíváit, hogy mélyebben megértsük fontosságát és relevanciáját a mai napig.

Az efemerisz idő a csillagászatban korábban használt, folyamatos időskála, mely az égitestek mozgástörvényein alapul. Az efemerisz másodperc volt a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) időegysége 1956-tól 1977-ig. 1977 és 1984 között a földi dinamikus idővel párhuzamosan használták. Az efemerisz másodperc az 1900-as tropikus év két tavaszi napéjegyenlőségének időpontja közötti idő 1/31556925,9747 része; másként fogalmazva az 1900-as tropikus év 31556925,9747 efemerisz másodpercből áll. A tavaszi napéjegyenlőség pontos időpontjának megállapítása nem egyszerű, és ez az efemerisz idő ± 50 ezredmásodperces bizonytalanságát jelenti 9 éves időszak alatt.

A csillagászati események bekövetkeztének időpontját a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1952. évi határozata alapján efemerisz időben adták meg. 1984-től erre a célra a földi dinamikus időt (TDT) használjuk, mely gyakorlatilag megegyezik az efemerisz idővel.

Az efemerisz időskála manapság nincs használatban, elavultnak számít.

Források

Kapcsolódó szócikkek