A mai világban a Farkas Emőd egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást és figyelmet kap. A Farkas Emőd évek óta a társadalom különböző szektorainak tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya, a tudománytól a politikáig, beleértve a művészetet és a kultúrát is. Az idő előrehaladtával a Farkas Emőd a vita és a gondolkodás központi pontjává válik, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy elmélyítsük a Farkas Emőd-ről alkotott ismereteinket és megértésenket, hogy átfogóan foglalkozhassunk vele, és megalapozott döntéseket hozhassunk az életünkre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Farkas Emőd különböző aspektusait, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi környezetben, valamint a jövőre nézve.
Farkas Balázs kisdednevelő és Thanhoffer Róza fia. Középiskoláit az ungvári királyi katolikus főgimnáziumban végezte; 1885-89-ben a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. Tanított Sopronban a Csöndes-féle gimnáziumban, Rákospalotán a dr. Szabó Alajos-féle intézetben és a budapesti magyar királyi állatorvosi akadémián. 1890-91-ig a katonai évét szolgálta le és tiszti vizsgát tett; azután Rákospalotán nyert tanári alkalmazást. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (37-5-40).
Első irodalmi cikke az Ungvári Közlönyben (1883. Ünnepeljük meg márczius 15-ét c.) jelent meg; ettől kezdve a nevezett lapban és az Ungban sűrűn jelentek meg tőle vezérczikkek, tárczák, vers és próza; 1885-86-ban a Függetlenség cz. politikai napilapnak belmunkatársa volt, melyben számos politikai és szépirodalmi dolgozata jelent meg névtelenűl vagy F. E. és f. e. jegyek alatt. Ezeken kívül a Magyar Geniusz, Ország-Világ, Egyetértés, Budapest, Képes Családi Lapok, Magyar Nők Lapja, A Hét, Üstökös, Magyarország sat c. lapokban jelentek meg tőle részint verses, részint prózai irodalmi dolgozatok.
Könyvei
Reményeim. Budapest, 1887. (Apróbb költemények és három költői dolgozat: Petőfi halála, melylyel VII. oszt. tanuló korában pályadíjat nyert a Dajka-körben, Világos elegia és Dárius kincse, népies költői elbeszélés.)
A szabadságharcz 1848-49-ben, hősköltemény-töredék. Budapest, 1888.
Álmok, árnyak. Budapest, 1889. (Elbeszélések Botond névvel.)
Margitszigeti vadrózsák. Ujabb költemények. Budapest, 1891.
Bakaélet (humoros történetek a baka életből.) Budapest, 1892. arczk.
Bakavilág. Budapest, 1892. (Humoros történetek.)
Hogy tehetjük le a tiszti vizsgát? Budapest, 1892. (Tankönyv önkéntesek számára.)
Azok a tisztek. Humoros történetek. Budapest, 1893. (Két kiadást ért.)
Boszniában. Budapest, 1893. (Elbeszélések.)
A józsefstadti kőkoporsó. Regényes korrajz a 48/49 utáni gyászidőkből, Budapest, 1900
Damjanich fiai. Regény a szabadságharcból, Budapest, 1902
Rákóczi lobogója alatt. Regényes korrajz, Budapest, 1903
A szabadság vértanui. Regényes korrajz a szabadságharczból, Budapest, 1907
Petőfi élete. Regényes korrajz, Budapest, 1909 (Petőfi-Könyvtár 11.)
Magyarország Nagyasszonyai I-III., Budapest, 1911 (→ az I-II. kötet reprint kiadásban is megjelent)
Az 1848-49-iki szabadságharcz anekdota kincse, Budapest, 1911
Csataképek 1914. Kis történetek a nagy háboruból, Budapest, 1914
A gyermek kapitány. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n.
Diákhősök 48-ban. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n.
Egy rossz fiu története, Budapest, é. n.
Volt egyszer... Mesegyüjtemény, Budapest, 1923
Műfordítások
May Károly: A feketék országában, Budapest, é. n.
May Károly: Mandarinok országában, Budapest, é. n.
