_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Fizetésképtelenség

Ez a cikk a Fizetésképtelenség témával foglalkozik, amely az elmúlt években különböző területeken vált jelentőségre. A Fizetésképtelenség olyan téma, amely kíváncsiságot és érdeklődést váltott ki a társadalomban, vitát és elmélkedést generálva következményeiről és következményeiről. Ezzel a cikkel igyekszünk átfogó és objektív jövőképet nyújtani a Fizetésképtelenség-ről, elemezve annak különböző dimenzióit, és teljes áttekintést nyújtva fontosságáról és relevanciájáról. Hasonlóképpen, célja a Fizetésképtelenség ismerete és megértése elmélyítése, biztosítva az olvasó számára a szükséges eszközöket a természetének és hatókörének megértéséhez.

A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását. A fizetésképtelen adós megpróbálhatja adóssága meghosszabbítására vagy elengedésére rábírni adósát, illetve csődvédelmet kérhet.

Piacgazdaságban a fizetésképtelenségnek alapvetően három rendezési módja lehet:

  • az adós és a hitelezők közötti bizalom esetén az adósságok átütemezése
  • a csődvédelem keretéből kiindulva az adós gazdálkodó szervezet fiezetőképességének, illetve működésének helyreállítására irányuló reorganizáció
  • az adóssal szembeni hitelezői követelések kielégítésére és az adós működésének lezárására irányuló felszámolás.

A fizetésképtelenség szűkebb értelemben azt jelenti, hogy az adósnak nincsen elég törvényes fizetőeszköze, vagyis pénze ahhoz, hogy adósságát megfizesse. A fizetésképtelenség súlyosabb esete a vagyonhiányra vezethető vissza, amikor a vállalkozás vagyonának értéke kisebb, mint az adósságának az értéke, vagyis vagyonának pénzzé tételével sem fizethető meg az adósság. A csődvédelem elsősorban akkor érheti el célját (a fizetésképtelen vállalkozás megmentését), ha a fizetésképtelenségnek nem vagyonhiány az oka. Ha egy vállalkozás eszközeinek értéke a valóságban kisebb, mint a tartozásai, nagyon valószínűtlen, hogy azok azonnali pénzzé tétele (felszámolás) több kárral járna, mint megkísérelni a csődvédelem alatt a hiányzó vagyont visszanyerni. A csődvédelem alapvetően jóhiszeműséget feltételez az adósról, a vagyonhiány esetében azonban a jóhiszemű adósnak már korábban el kellett volna indítania a csődeljárást (öncsőd).