_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Fudzsivara család

Ebben a cikkben a Fudzsivara család lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és a világ különböző részeiről felkeltette az emberek figyelmét. A jelenség teljes megértése érdekében elmélyülünk történetében, eredetében és időbeli fejlődésében. Ezenkívül elemezzük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta mindennapi életünk különböző aspektusait. Multidiszciplináris megközelítéssel megvizsgáljuk a Fudzsivara család-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat, a kulturális megnyilvánulásoktól a tudományos téren betöltött fontosságáig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről az izgalmas témáról.

A Fudzsivara család (藤原氏, Fudzsivara-si, Hepburn-átírással: Fujiwara-shi) a japán történelem legnagyobb hatalmú udvaronc dinasztiája, amely jóformán az egész Heian-korban (7941185) uralta Japánt „a császár nevében”. Riválisaik, a Szogák legyőzése után 669-ben Tendzsi császártól kapták új nevüket (azelőtt Nakatomik voltak), amely 'lilaakácmezőt' jelent. Befolyásukat házasodáspolitikájukkal őrizték meg: lányaikat hozzáadták a többnyire kiskorú császárokhoz, akiket az örökös megszületése után lemondattak, ily módon császárok hosszú sorának lettek anyai nagyapái, nagybátyjai és apósai, azonkívül a kiskorú császár helyett mint régensek, majd pedig mint amolyan palatinusok kormányoztak. Külső vetélytársuk egy támadt csupán (Szugavara no Micsizane), s hanyatlásukat inkább az egymás közti viszálykodás okozta, meg a katonai osztály (szamurájok) felemelkedése a 12. század közepén (Heidzsi-lázadás, Hógen-lázadás, Taira–Minamoto-háború). Egyes tagjaik (Fudzsivara no Teika) ezután már csak irodalmi diktátorok lehettek, aminthogy az egész dinasztia legmaradandóbb teljesítménye amúgy is a világtörténelem egyik legszínpompásabb udvari kultúrájának (ráadásul ez esetben az első tősgyökeres honi, tehát nem kínai kultúrának) a megteremtése volt (Dzsócsó, emakimono, Isze monogatari, Izumi Sikibu, jamato-e, Ki no Curajuki, Kokinsú, monogatari, mono no avare, Muraszaki Sikibu, Ökörnyál-napló, Szei Sónagon, vaka, zuihicu). Azzal pedig, hogy beérték a szürke eminenciás szerepkörével, és magát a császári házat sohasem akarták megdönteni, olyan precedenst teremtettek, amely Japán egész későbbi történelmét meghatározta: ennek köszönhető, hogy sógunok és egyéb hegemónok hosszú sorának tényleges uralma mellett is (Tódzsó Hideki tábornokéig bezárólag) máig fennmaradt a világ hasonlíthatatlanul legősibb uralkodóháza. (Fennmaradt egyébként sok vihar közepette a Fudzsivara család is: az ő leszármazottjuk volt az 1945-ben öngyilkosságot elkövető háromszoros miniszterelnök, Konoe Fumimaro herceg éppúgy, mint Szaiondzsi Kimmocsi.)

Források