Hausbrunn
| Hausbrunn | |||
 | |||
| A Szt. Vitus-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Mistelbachi járás | ||
| Irányítószám | 2145 | ||
| Körzethívószám | 02533 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 857 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 200 m | ||
| Terület | 16,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 37′ 39″, k. h. 16° 49′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 39″, k. h. 16° 49′ 45″ | |||
| Hausbrunn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hausbrunn témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hausbrunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 871 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Hausbrunn a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombság keleti peremén. Területének 14,6%-a erdő, 77,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: nyugatra Altlichtenwarth, északra Bernhardsthal, keletre Rabensburg, délkeletre Hohenau an der March, délre Palterndorf-Dobermannsdorf, délnyugatra Neusiedl an der Zaya és Hauskirchen.
Története
Hausbrunnt először 1195-ben említik a klosterneuburgi apátság Necrologia Germaniae-jában. 1367-ben akkori birtokosa, Ortolf von Wolchenstorf eladta a "bécsi zsidóknak", majd 1378-ban Johann von Liechtenstein, III. Albert herceg udvarmestere vásárolta meg egy részét, 1384-ben pedig 700 bécsi pfennigért kivásárolta a további birtokosokat is.
A harmincéves háborúban, 1645-ben a svédek elpusztították, 309 lakosát legyilkolták. 1713-ban a pestis pusztított a településen: a járvány 14 héten át tartott és 98 áldozatot szedett. Hausbrunn legkésőbb 1716-ban már mezővárosi jogokkal rendelkezett. 1718-ban egy romos kápolna helyén felépült új temploma, amelynek tornyát hat évvel később egy vihar ledöntötte. 1783-ban az addig Altlichtenwarthhoz tartozó helység saját egyházközséget kapott.
Az 1848-as forradalmat követően országszerte, így Hausbrunnban is megalakultak az önkormányzatok és polgármestert választottak. 1874-ben postahivatal, 1885-ben elemi iskola nyílt, 1896-ban pedig megalakult az önkéntes tűzoltóegylet.
A második világháborúban 1944 közepétől 1945 áprilisáig magyar zsidókat dolgoztattak kényszermunkásként a csatornázási és földmunkáknál. Április 17-én a Vörös Hadsereg ellenállás nélkül elfoglalta a mezővárost. Másnap a németek sikertelen ellentámadást intéztek ellenük, amelyben 11 polgári lakos meghalt és 16 épület megsemmisült.
Lakosság
A hausbrunni önkormányzat területén 2020 januárjában 871 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 1767 fővel, azóta alapvetően csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 6,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,5%-a római katolikusnak, 6,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.
A népesség változása:
| 2016 | 834
|
| 2018 | 857
|
Látnivalók
- a Szt. Vitus-plébániatemplom
- az 1885-ben épült általános iskola
Testvértelepülések
Szentistvánkút (németül Hausbrunn; Szlovákia)
Források
- A település honlapja Archiválva 2020. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 31620 – Hausbrunn Statistik Austria
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hausbrunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
