Hauszmann Alajos
| Hauszmann Alajos | |
.jpg) | |
| Született | 1847. június 9. Buda |
| Elhunyt | 1926. július 31. (79 évesen) Velence |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetisége | magyarországi német |
| Házastársa | Mariette Senior |
| Iskolái | |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Igazságügyi Palota Budavári Palota New York-palota |
| Díjai | Ferenc József-rend |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat. | |
Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Jelentősége
A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire.
Élete
Bajor ősöktől származó családban született Budán, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (1819–1905) második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.
1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 1869–70-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd 1906-ban megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.
1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.
Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.
1918. március 10-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.
1926. július 31-én hunyt el, Velencén.
Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.
Művei
Tervek, alkotások
- 1870. Budapest, Német Színház (1890-ben leégett)
- 1870. Budapest, Erzsébet téri kioszk (elpusztult)
- 1871–72. Budapest, Tüköry-palota (elpusztult)
- 1872–73. Budapest, Mendl István József körúti bérháza
- 1873–74. Budapest, Mendl István Akácfa utcai lakóháza
- 1874–75. Budapest, Coburg-palota (elpusztult)
- 1876. Gyoma, Jézus szíve-templom
- 1876–1878. Székesfehérvár, Kégl-kastély
- 1877–78. Szombathely, Városháza és színház (elpusztult)
- 1878. Balatonfüred, Stefánia Yacht Club
- 1878–1879. Budapest, Kégl-palota
- 1878–1880. Budapest, Szent István kórház
- 1881. Herény, Gothárd-kastély átépítése
- 1881–1883. Szombathely, Osztrák-Magyar Bank
- 1882. Budapest, Országház (I. díjas terv volt, nem épült meg)
- 1882–1884. Budapest, Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza
- 1883–1884. Budapest, Tanítóképző
- 1883–1884. Budapest, Pesti Főreáliskola
- 1884. Budapest, Budapesti Tanárképző Intézet
- 1884. Budapest, Skót Apátság (elpusztult)
- 1884–1885. Nádasdladány, Nádasdy-kastély átalakítása és kápolnája
- 1884–85. Budapest, Batthyány-palota
- 1884–1886. Sopron, Leánylíceum
- 1884–1889. Kolozsvár, Egyetemi Bonctani Intézet
- 1886. Kolozsvár, Tudományegyetem Közegészségügyi Intézet
- 1886. Budapest, Állami Tanító és Nőnevelő Intézet
- 1886–1887. Budapest, Törvényszéki Orvostani Intézet
- 1887–89. Budapest, Északkeleti Vasúttársaság bérháza, ma Hunyadi János út 3. szám alatti ház
- 1887–89. Budapest, Állami Felső Ipariskola
- 1888–1890. Budapest, Budapesti Törvényszéki palota és fegyház
- 1889–90. Budapest, Üzletház
- 1890. Rátót, Széll Kálmán kastélya
- 1890–1894. Nyitra, Megyei Kórház
- 1891–1905. Budapest, Budavári Palota
- 1891. Budapest, Hauszmann-ház
- 1890–94. Budapest, New York-palota
- 1893. Kolozsvár, Közkórház
- 1893–1896. Budapest, Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria)
- 1893–1897. Fiume, Kormányzói palota
- 1896–97. Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika
- 1896. Budapest, Kegl György leányainak bérpalotája (Döbrentei u. 8.)
- 1901. Budapest, Lovarda a várban – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
- 1902–1909. Budapest, Magyar Királyi József Műegyetem, Központi épület
- 1903. Budapest, Főőrség a várban – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
- 1904. Nagyvárad, Városháza
- 1910. Budapest, Nemzeti Színház (nem épült meg)
- 1911, Budapest, Veres Pálné utca 28., gróf Csekonics Endre bérháza
Írásai
- Kórházépítési tanulmányok; s. n., Bp., 1881
- A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása; Khór és Wein Ny., Bp., 1884
- A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
- A magyar királyi vár építésének története; Pátria Ny., Bp., 1900
- Rektori beszéd; Pesti Lloyd ny., Bp., 1904
- A budapesti igazságügyi palota; műlapok Divald Károly; Pátria, Bp., 1901
- A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
- A Magyar Királyi József Egyetem új épületei (Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1909)
- A magyar királyi vár (Bp., 1912; hasonmásban 2011)
- Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925)
- Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón; összeáll., jegyz. Seidl Ambrus; Gondolat, Bp., 1997
- Néhány szó a modern építészetről; Lechner Tudásközpont, Bp., 2015
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Hauszmann Ferencné Maar Anna gyászjelentése
- ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1906 (25. évfolyam, 4. szám 44. o.)
- ↑ (1923) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve.
- ↑ K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet – 396. oldal
- ↑ Eddigi díjazottak. Magyar Örökség díj. . (Hozzáférés: 2017. november 12.)
- ↑ József körút 48.. Százéves házak Budapesten. . (Hozzáférés: 2016. április 24.)
- ↑ Akácfa utca 63.. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
- ↑ Radnai Gyula (1991). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
- ↑ a b http://pestbuda.hu – 1945-ben elp/cikk/20200717_senki_sem_keszitett_fel_minket_a_lelegzetelallito_elmenyre_a_lovardaban_jartunk
- ↑ 9. számú függelék Az egyes telkekre vonatkozó előírások összesítése. Kozadat.belvaros-lipotvaros.hu
Irodalom
- Elek Artúr (1926). „Hauszmann Alajos (1847–1926)”. Nyugat XIX (12), 311–312. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
- Gerle János (szerk.). Hauszmann Alajos. Budapest: Holnap Kiadó (2002). ISBN 978-963-346-526-4
- Komor Marcell (1914). „Hauszmann Alajos”. Művészet 13 (5), 241–253. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
- Seidl Ambrus (szerk.). Építész a századfordulón: Hauszmann Alajos naplója. Budapest: Gondolat (1997). ISBN 963-181-753-8
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 684–685. o.
- Hauszmann Alajos; vál., szerk. Gerle János Holnap, Bp., 2002 (Az építészet mesterei)
- Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 71-77. o.