Hofburg
| Hofburg | |
| Burg | |
 | |
| A Neue Burg, az épület délkeleti szárnya | |
| Település | Innere Stadt |
| Cím | Bécs, Belváros |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1279–1913 |
| Megnyitás | 1913 |
| Építési stílus | reneszánsz építészet |
| Építész(ek) | Filiberto Lucchese |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | 1804–1918: az osztrák császár hivatalos rezidenciája múzeum, irodahelyiség |
| Tulajdonos | Osztrák Köztársaság |
| Elhelyezkedése | |
 Hofburg
Pozíció Bécs térképén
| |
 é. sz. 48° 12′ 23″, k. h. 16° 21′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 23″, k. h. 16° 21′ 55″ | |
 | |
| Hofburg weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hofburg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hofburg Bécsben a Heldenplatzon álló épületegyüttes, az egykori császári palota. Egyszerűen csak Burgnak szokás nevezni. Monumentális, tekintélyt sugárzó épületegyüttese évszázadok óta az osztrák főváros egyik dísze.
Története
A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis I. Albert német király regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár építtetett hozzá, így már olyan, akár város a városban, 240 000 négyzetméteren terül el Bécs központjában.
A régi vár idővel „svájci szárnnyá” változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt találhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a Stallburg, amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, amely eredetileg különálló épület volt, de I. Lipót császár összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba azután Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye.
1452-től a Hofburg volt a Habsburg Birodalom uralkodóinak, az osztrák uralkodó főhercegeknek, és a Habsburg-házból választott német-római császárok székhelye, 1806–1918 között itt volt az osztrák császárok lakóhelye.
Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet.
Részei
A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000 ember él és dolgozik. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal I. Ferenc József.)
- Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn.
- Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu (Schweizertor) és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár.
- Barokk emlékek: a Lipót-szárny illetve a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach). A Szent Mihály-szárny 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme.
