_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Holló Barnabás

A mai világban a Holló Barnabás egyre aktuálisabb téma. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a környezetre gyakorolt ​​hatásig a Holló Barnabás olyan szempont, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az évek során nagy érdeklődést váltott ki, és különböző területeken vitákat váltott ki. Éppen ezért ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Holló Barnabás-et, elemezve annak különböző oldalait és a mai világban betöltött szerepét. Akár személyes, akár társadalmi, akár globális szinten, a Holló Barnabás jelentős hatással bír, amelyet érdemes teljes mértékben megérteni.
Holló Barnabás
SzületettHolló Barnabás József Károly
1865. május 16.
Alsóhangony
Elhunyt1917. november 2. (52 évesen)
Budapest
Állampolgársága
HázastársaSaphir Ilona
Foglalkozásaszobrász
IskoláiMoholy-Nagy Művészeti Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-230)
A Wikimédia Commons tartalmaz Holló Barnabás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Farmosi Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16. – Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész.

Életpályája

Holló Bertalan és Kisgergely Karolina fia. Művészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Tanodában és a mintarajziskolában végezte. Strobl Alajos tanítványa volt. A magyar művészettörténet a millennium környéki időszak történelmi szobrászatának jeles képviselőjeként tartja számon. Elsősorban realisztikus stílusú domborművei jelentősek. Nevét országosan ismertté tette a Magyar Tudományos Akadémia alapítását ábrázoló domborműve, melyet az akadémia székházának külső falán helyeztek el. 1892-ben elnyerte a Wesselényi-domborműre kiírt pályázatot, az elkészült alkotást – amely ma a budapesti Ferences templom északi oldalfalán látható – az 1900. évi párizsi világkiállításon is bemutatták. A 20. század első évtizedében számos vidéki emlékszobor elkészítésével bízták meg. Ő készíthette el II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának Vay Ádámnak a síremlékét is, kinek hamvait 1906-ban temették újra Vaján. 1911-ben elnyerte a II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékére kiírt pályázat első díját, de a kivitelezés körüli bonyodalmak felőrölték erejét és korai halála miatt nem tudta tervét kivitelezni. Életkép, állatszobor és portrészobor kisplasztikái közül néhányat a Magyar Nemzeti Galéria őriz.

Főbb művei

Galéria

További információk

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-230.

Jegyzetek

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot