_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Köllő Miklós (szobrász)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Köllő Miklós (szobrász)-et és annak jelentőségét a mai társadalomban. A Köllő Miklós (szobrász) már régóta érdekelt, és hatása a modern élet számos aspektusára kiterjed. Az évek során kiterjedt kutatások folytak a Köllő Miklós (szobrász)-en, ami jelentős ismeretanyagot eredményezett a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Köllő Miklós (szobrász) kapcsán alkalmazott különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint annak időbeli alakulását. Ezenkívül megvitatjuk a Köllő Miklós (szobrász) gyakorlati és elméleti vonatkozásait különböző területeken, a politikától a tudományon át a populáris kultúráig. Reméljük, hogy a cikk végére átfogó áttekintést adtunk a Köllő Miklós (szobrász)-ről, és jobban megértettük annak fontosságát a mai világban.
Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Köllő Miklós (egyértelműsítő lap).
Köllő Miklós
Született1861. december 23.
Gyergyócsomafalva község
Elhunyt1900. szeptember 17. (38 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (28-21-55)
A Wikimédia Commons tartalmaz Köllő Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A mádéfalvi veszedelem emlékműve, Köllő Miklós szobrával

Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.

Életpályája

Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban.

1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Mádéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.

Művei

Köllő Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-21-55. A Gerenday-cég kivitelezésében.
  • Garay János szobrát Szekszárdon állították fel.
  • 1896. augusztus 6-án avatták Honvédemlék (A szőregi csata emlékoszlopa) szobrát Szegeden.
  • 1896. szeptember 6-án avatták Szentháromság-szobrát Szegeden.
  • 1897. július 31-én avatták fel Petőfi-szoborát Segesvárott. (A szobor ma Kiskunfélegyházán található.)
  • 1899-ben avatták fel a Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. Ez a szobor a román hatalomátvétel után elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma az egykori alkotó, Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti.
  • 1899-ben elkészítette a Mádéfalvi veszedelem emlékművének Turulmadár-szobrát. (Az építész Tamás József volt).
  • Ő mintázta a Millenniumi emlékműre IV. Béla szobrát.
  • Az utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08673.htm, Köllő Miklós, 2017. október 9.
  2. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot