_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Karavankák

A mai világban a Karavankák nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A Karavankák megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva. Hatása számos területre kiterjedt, a politikától és a társadalomtól a populáris kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben a Karavankák-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak időbeli alakulását, a jelen világra gyakorolt ​​hatásait és a jövőbeli kilátásokat. A Karavankák továbbra is folyamatosan fejlődő téma, és hatása soha nem szűnik meg meglepni azokat, akik elmélyülnek a komplexitásában.
Karavankák
Karavankák
Karavankák

Magasság2238 m
HelyAusztria,
Szlovénia
HegységDéli-Mészkőalpok, Alpok
Legmagasabb pontVeliki Stol (2236 m)
Terület5227 km2
Hosszúság120 km
Szélesség65 km
Elhelyezkedése
Karavankák (Ausztria)
Karavankák
Karavankák
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 25′, k. h. 14° 25′Koordináták: é. sz. 46° 25′, k. h. 14° 25′
Karavankák (Karintia)
Karavankák
Karavankák
Pozíció Karintia térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Karavankák témájú médiaállományokat.

Karavankák (németül Karawanken, szlovénül Karavanke) hegyvonulat az Alpokban, azon belül a Déli-Mészkőalpokban, Ausztria és Szlovénia határán. Hossza 120 km, a leghosszabb hegylánc Európában.

Két 8 km hosszúságú alagút könnyíti a közlekedést (ebben az esetben a hegy alatt) – az 1906-ban átadott vasúti, és az 1991-ben megnyitott közúti. Több hágó is vezet a Karavankákon keresztül: a legjelentősebb Loiblpass / Ljubelj (1367 m t.f.) továbbá a Wurzenpass és a Radlpass.

Geológiája

Geológiailag az északi Alpok (helvétikum) és a déli Alpok (penninikum) közti nyírási zónának felel meg a periadriai lineamens nevű diszlokációs övben. Ez a jelenség a Tethys-óceán bezáródási folyamata, a Pangea feldarabolódása során jött létre. Kőzettanilag és földtörténetileg a magyarországi Pelso-blokk rokona.

Jelentősebb csúcsai

Jegyzetek

  1. Austrian Map (német nyelven). Szövetségi Mérésügyi Hivatal

További információk