Karjalai nyelv
| Karjalai (karjala) | |
| Beszélik | Karjalai Köztársaság (Oroszország), Finnország |
| Terület | Észak-Európa |
| Beszélők száma | 25 600 (2010-es népszámlálás) fő |
| Nyelvcsalád | Uráli Finnugor Balti-finn |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Karjalai Köztársaság (kisebbségi nyelv) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | – |
| ISO 639-2 | krl |
| ISO 639-3 | krl |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karjalai nyelv témájú médiaállományokat. | |
A karjalai nyelv vagy karél nyelv vagy karéliai nyelv a finnel igen közeli rokonságban áll, attól annyiban tér el, hogy a 19-20. századi változásait nem követte. Nincs egységes karjalai nyelv, minden írója a helyi dialektust és a finn ábécé néhány betűvel bővített változatát használja. A finnugor nyelvek közé tartozik. A nyelvet leginkább a Karjalai Köztársaságban beszélik (Oroszország).
Beszélőinek száma
A statisztikák szerint a karjalaiak lélekszáma 138 ezer, amelyből a Karjalai Köztársaságban kb. 85 ezer karjalai él. A Karjalai Köztársaság hivatalos nyelvei a finn és az orosz.
Hangtan
A modern karjalai írás alapvetően a finn ábécére és helyesírására épül. Habár a karjalai nyelv néhány vonása különbözik a finntől:
- A karjalai nyelv rés- és zár-rés hangjainak rendszere kiterjedtebb – a finnben csak egy s hang van.
- A fonemikus zöngésítés is előfordul.
- A karjalai nyelv megőrizte a palatalizációt, amit gyakran aposztróffal jelöl (pl. d’uuri).
- Az 'ü' betűt szövegekben olykor y betűvel helyettesítik.
- A c betű a /ts/ hangot jelöli, habár a ts is használatos. A c sokkal inkább az orosz nyelvből átvett szavakban jelenik meg.
Ezek a különbségek nem csupán az orosz hatásnak köszönhetőek, már az ősi nyelvben is megtalálhatók voltak.
| B b | Č č | D d | E e | F f | G g | |
| H h | I i | J j | K k | L l | M m | N n |
| O o | P p | R r | S s | Š š | Z z | Ž ž |
| T t | U u | V v | Y y | Ä ä | Ö ö | ' |
| Affrikáták | ||||
| Betű | Magyar | Fonetikus | karél | finn |
|---|---|---|---|---|
| c | c | kuccu | kutsu | |
| č | cs | šoma, seiččemän | soma, seitsemän | |
| s | sz | se | se | |
| š | s | niškoi | niskoihin | |
| z | z | tazavalda | tasavalta | |
| ž | zs | kiža, liedžu | kisa, lietsu | |
Források
- Fejes László: Miben különbözik a karjalai a finntől? (HTML). Nyelv és Tudomány, 2011. április 11. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
Jegyzetek
- ↑ http://www.ethnologue.com/language/krl
- ↑ Az ELTE egyetemi könyvtári katalógusában egy könyv a katalógus ezen bejegyzésében[halott link] tárgyszóként „orosz-karéliai” szótár szerepel.
További információk
- Karjala nyelvű Wikipédia (próba) az Incubatoron
- ProKarelia (magyar nyelven) (HTML). . (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- Fejes László: Új orosz-karjalai szótár (HTML). Nyelv és Tudomány, 2016. május 2. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
