_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Lop-nór

Ebben a cikkben a Lop-nór témáját mélyrehatóan megvizsgáljuk azzal a céllal, hogy kimerítően elemezzük annak különböző aspektusait, és teljes képet adjunk annak fontosságáról és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Ezen a vonalon a történelmi és kulturális vonatkozásokkal, valamint a Lop-nór-hez kapcsolódó legújabb tanulmányokkal és megállapításokkal is foglalkozni fognak. Ezenkívül a terület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét is megvizsgálják, hogy megvilágítsák ezt a folyamatosan fejlődő témát. Reméljük, hogy ez a cikk nemcsak értékes információkkal szolgál majd, hanem elmélkedéseket és vitákat is generál a Lop-nór-ről, hogy elősegítse a téma mélyebb és gazdagabb megértését.
Lop-nór
A Lop nór kiszáradt medre (műholdfelvétel)
A Lop nór kiszáradt medre (műholdfelvétel)
Ország(ok)Kína
HelyHszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Vízgyűjtő terület435 000 km2
Elsődleges források
Elsődleges lefolyásoknincs
Hosszúság85 km
Felszíni terület2375 km2
Legnagyobb mélység1,0 m
Tszf. magasság780 m
Elhelyezkedése
Lop-nór (Kína)
Lop-nór
Lop-nór
Pozíció Kína térképén
é. sz. 40° 10′, k. h. 90° 35′Koordináták: é. sz. 40° 10′, k. h. 90° 35′
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lop-nór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Lop-nór Hszincsiangban, a Tarim-medence legmélyebb pontján, a Lop-sivatagban elhelyezkedő egykori tó. A Föld legnagyobb (10 000 km²), és a tengertől legmesszebbre fekvő lefolyástalan sóstava volt. A Kum-darja mellékfolyójának átmeneti elapadása után 1921-ben töltődött fel utoljára, majd 1958 és 1961–62 között végleg kiszáradt. A tómederben barna földréteg, és kőkemény, vékony sóréteg felett sós mocsár húzódik. A kiszáradt tómeder a felvételeken koncentrált körökből álló „fülkagyló”ra hasonlít, a rétegekben kiemelkedő sólerakódás miatt.

A mintegy 780 m magasságban fekvő híres „vándorló tó” 2000 éve még körülbelül 20 000 km² területű lehetett, de később fokozatosan összehúzódott. Az erre járt felfedezők (Nyikolaj Przsevalszkij, Sven Hedin, Stein Aurél) mindig más helyütt találták meg. Egyrészt tápláló folyói, a Tarim és a Koncse-darja is gyakran változtatták medrüket, másrészt a mindenkori sekély tómedence általában gyorsan feltöltődött hordalékkal, kivált sóval, és a víz átmozgott egy másik területre. A Lop-nór haldoklása természetes folyamat volt, a végső lökést azonban a Tarim vizének 1952-ben történt mesterséges elterelése adta meg. A természeti környezet súlyos károsodását eredményezték az 1964 és 1996 között ebben a térségben végrehajtott kínai nukleáris kísérleti robbantások. A 20. század végén ökológiai okokból megkísérelték újraéleszteni a Lop-nórt a Boszten-tóból elvezetett vízzel. A kudarc után lemondtak erről a projektről, utakat építettek a területen és ásványkincsek után kutatnak.

Jegyzetek

  1. ↑ Ázsiaföldr 140. o.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lop Nor című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot