_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Második nyelv

A mai világban a Második nyelv olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a kultúrában betöltött relevanciája, akár bármilyen más ok miatt, a Második nyelv felkeltette azoknak a figyelmét és érdeklődését, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. A Második nyelv eredetétől a mai hatásig továbbra is lenyűgöző téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál különböző területeken. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Második nyelv hatását és fontosságát, így az olvasók világosabb és mélyebb betekintést kapnak ebbe a nagyon releváns témába.

A második nyelv fogalmának két fő értelmezése van. Az egyik az angol és az amerikai szociolingvisztikából származik. E szerint második nyelv egyszerűen az a nyelv, amelyet időrendben az első, azaz az anyanyelv után sajátítják el. Más értelmezés szerint a második nyelv fogalma az idegen nyelv fogalmába tartozik abban az értelemben, hogy más, mint az anyanyelv, de az általános értelemben vett idegen nyelvtől különleges társadalmi és esetleg jogi státuszában különbözik.

A második nyelv általános vonásaként a hasznossága tekintendő arra, hogy beszélője beilleszkedhessen egy olyan többségi csoportba, amely nyelve más, mint az övé, de a második nyelv nagyon különböző aspektusokat mutat egyrészt attól függően, hogy milyen a beszélőjének a helyzete, és hogy mennyire szükséges számára a második nyelv, másrészt attól az országtól vagy régiótól függően, amelyben használja.

Más sajátos vonása a második nyelvnek az, hogy tanulója rendszerint oktatási intézményben sajátítja el, és abban az országban vagy régióban használja, amelyben tanulja.

A második nyelv helyzetei

Második nyelv például bevándorlók számára annak az országnak vagy régiónak a többségi, esetleg hivatalos nyelve, amelyben letelepednek. Elsajátítása lényeges az ottani társadalomba való beilleszkedéshez, és siker esetén a betelepedettek kétnyelvűségéhez vezet, de ahhoz is vezethet, hogy már a következő nemzedékük elveszíti az anyanyelvét.

Őshonos nemzeti kisebbség esetében olyan országban, amely többségi és hivatalos nyelve más mint a kisebbségi nyelv, a második nyelv úgyszintén nagyon szükséges a kisebbségiek társadalmi sikeréhez, beleértve országos szinten.

Különleges helyzetek vannak például egy olyan országban, mint Kanada, ahol két hivatalos nyelv van, az angol és a francia. Itt a második nyelv különféle mértékekben szükséges. Azon bevándorlók számára, akik nyelve más, az angol vagy a francia mint második nyelv lényeges. A Québec tartományban élő angol ajkúak számára a francia második nyelvként az ottani francia ajkú társadalomba való beilleszkedés tényezője, de nem nélkülözhetetlen. A Québec-en kívül élő angol ajkúak számára a francia nem lényeges, de ismerete fontos társadalmi és szakmai előnnyel jár.

Olyan országok is vannak, ahol az egységes és hivatalos nyelv második nyelve a lakosság nagy többségének. Ez például több fekete-afrikai volt francia gyarmatnak az esete. Ezekben sok olyan idiómát beszélnek, amelyek közül egyik sem lett egységes és hivatalos nyelv, és ezt a funkciót a francia nyelv tölti be. Ilyenek Benin, Niger, Togo stb.

Más a helyzete egy olyan második nyelvnek, mint például a francia, olyan országokban, ahol más a hivatalos nyelv. Ilyen néhány észak-afrikai arab ország és Libanon, amelyek valamikor francia fennhatóság alatt voltak. Ezekben a második nyelv a társadalmi felemelkedéshez szükséges. Bár nincs semmiféle jogi státusza, ezekben az országokban a francia, az arab nyelv mellett, az oktatás, a művelődés és a sajtó nyelve.

Jegyzetek

  1. Vö. Rafoni é.n.
  2. E szócikk forrásainak a szerzőié.
  3. a b Cuq 1989, 39. o.
  4. Cuq 1989, 38. o.
  5. a b Cordier-Gauthier 1995.
  6. é.n.. . (Hozzáférés: 2019. április 19.)
  7. Wolff 2010, 11. o.

Források

Kapcsolódó cikkek