_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Nagytétény

Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagytétény világában, feltárva annak számos oldalát és megjelenési formáját. A Nagytétény eredetétől napjaink relevanciájáig minden korú és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük, mi teszi a Nagytétény-et olyan lenyűgözővé, és milyen hatással van társadalmunkra. Függetlenül attól, hogy Ön szakértő a témában, vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon, ez a cikk a Nagytétény jelenségének teljes megértéséhez szükséges információkkal szolgál. Készüljön fel, hogy elmerüljön a felfedezés és a tudás utazásában!
Nem tévesztendő össze a következővel: Nagycétény.
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Töhötöm.
Nagytétény
A Száraz-Rudnyánszky kastély, ma múzeum
A Száraz-Rudnyánszky kastély, ma múzeum
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXXII.
Alapítás ideje1228 (első említés)
Városhoz csatolás1950
Népesség
Teljes népesség12 045 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Nagytétény (Budapest)
Nagytétény
Nagytétény
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytétény témájú médiaállományokat.

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A Duna jobb partján található.

Határai

A Dózsa György út Budapest főváros határától – Minta utca – Nagytétényi út – Növény utca – Kis-Duna – Duna folyam – Budapest főváros határa a Dózsa György útig.

Nevének eredete

Neve az Anonymus által Tuhutum-nak írt Töhötöm honfoglaló vezér nevéből származik, mely a türk Tigin (kagán herceg) szó t képzős és birtokos -m raggal ellátott alakja. (Melich: Mny. 1925.126)

Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével

Története

Nagytétény nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven.

Tétény a római Campona tábor-erőd helyén épült. Nevét valószínűleg a honfoglalás kori Tétény vezérről nyerte. Tétény a vezérek második nemzedékéből való, akinek itt lehetett téli szállása és aki Szabolcs vezér idején a Duna Tétény feletti, a kendét megillető partszakaszát birtokolta felfelé, egészen a Fertő tó melletti Tétény (Moson megye) nyári szállásig. A 13. században a település a tétényi nemesek birtoka volt, akik a megyei közéletben is részt vettek. Az 1270-es évektől a Héder nemzetség birtoka. A Héder nemzetségbeli Henrikfiak a fövenyi (bökénysomlói) csata után a gyermek IV. Lászlóval ide vonultak vissza. 1279. július 25. körül itt országgyűlést is tartottak a kun kérdésben. Itt adott ki oklevelet Héder nemzetségbeli János nádor és Gergely hercegi étekhordó mester, és 1309-ben itt tett hűségesküt Károly Róbert királynak Henrik bán fia Henrik Gentilis legátus előtt. Ezen adatok valószínűsítik azt, hogy a Héder nemzetségbelieknek itt udvarháza vagy kastélya állhatott. Már a 14. században is voltak budai polgár birtokosai, egy időben királyi birtok volt. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 7 garas pápai tizedet fizetett. 1424-től a királyné tulajdona volt, 1443-tól a Héderváriaké. Részbirtokosai között szerepel Zane budai olasz özvegye, a Rozgonyiak és Drágffy Bertalan is.

A 15. század elejétől mezőváros. A 16. században Enyingi Török Imre, Sárkány Ambrus és Szakács Mihály tulajdonában voltak. A mai kastély egy középkori vár helyére épült, és a templomának is vannak középkori részletei. Tétény lakói között voltak szlávok, akik a rév melletti Tót utcánál laktak. Az itt szereplő Cetherth teleknév utal származásukra. Tétény több utcája ismert, telkei erősen elaprózottak voltak. Mint mezővárosnak a jelentőségét mutatja, hogy kőművesek lakták, voltak mészárszékei, a határában rétek, szőlők, halászóhelyek és malmok. Mivel erdejük nem volt, Törökbálint erdejét használták egy királyi engedéllyel. A késő középkori Tétény lakóinak nagy része már magyar volt, sok iparos volt köztük. Tétény fejlődését az is elősegítette, hogy az első napi pihenőhely volt a Budáról kivezető főút mellett. A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században – főleg németekkel – újratelepítették. 1949. december 31-ig önálló település volt, ekkor Budapesthez csatolták. Azóta Budatéténnyel valamint Budafok nagy részével a XXII. kerületet alkotja.

Látnivalók

Galéria

  • Emléktábla a katolikus templom falán
    Emléktábla a katolikus templom falán
  • I. világháborús emlékmű
    I. világháborús emlékmű
  • Szentháromság-szobor
    Szentháromság-szobor
  • Nagytétényi út
    Nagytétényi út
  • Református egyházközség temploma
    Református egyházközség temploma

Ismert emberek

Jegyzetek

Források

További információk

Nagytétény történetéről Dindi István helytörténész több kötetet publikált:

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot