Píndosz
A mai világban a Píndosz számos területen nagy jelentőségű és vita tárgyává vált. Hatása személyes és globális szintet is elért, mély érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki azokban, akik meg akarják érteni természetét és következményeit. A kezdetektől napjainkig a Píndosz alapvető szerepet játszott a társadalomban, jelentősen befolyásolva az emberek interakcióját, kapcsolatát és a mindennapi élet kihívásaival való szembenézést. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Píndosz hatását, elemezzük időbeli alakulását, és megvizsgáljuk mai relevanciáját.
| Píndosz | |
 | |
| Magasság | 2637 m |
| Hely | Balkán-félsziget,  Görögország, Epirusz Albánia |
| Legmagasabb pont | Szmólikasz (2686 m) |
| Hosszúság | 180 km |
| Szélesség | 56 km |
| Elhelyezkedése | |
 Píndosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 40° 05′ 19″, k. h. 20° 55′ 29″Koordináták: é. sz. 40° 05′ 19″, k. h. 20° 55′ 29″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Píndosz témájú médiaállományokat. | |
A Píndosz-hegység (görög Πίνδος) a Balkán közepén a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kőzete a krétakori mészkő. Részei a Nyugati- és Keleti-Píndosz, illetve Déli-Píndosz. Legmagasabb pontja, a Szmólikasz, 2686 méter magas.
Pindosz legnagyobb része ma nemzeti park.
A hegyvidék lakóinak többsége aromán (cincár) származású, akik 1941-ben autonóm államot hoztak létre Pindoszi Fejedelemség néven.
Képek
-
A Píndosz déli része -
Források
- Földgömb
- Hetedhétország
- Travelo
- Archiválva 2022. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
