_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Paul Hankar

A következő cikkben alaposan megvizsgáljuk a Paul Hankar témáját, és elemezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A keletkezésétől a mai fejlődéséig elmélyülünk történelmi, kulturális és társadalmi vonatkozásaiban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Paul Hankar körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolták a társadalomban való felfogását. Kétségtelen, hogy a Paul Hankar az idők során viták és viták tárgya volt, ezért ez az elemzés átfogó és objektív képet kíván adni annak mai relevanciájáról.
Paul Hankar
Született1859. december 11.
Frameries
Elhunyt1901. január 17. (41 évesen)
Brüsszel
Állampolgárságabelga
Foglalkozása
IskoláiAcadémie royale des Beaux-Arts
SírhelyeDieweg Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Hankar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Paul Hankar (Frameries, 1859. december 11.Brüsszel, 1901. január 17.) belga építész, a 19. század vége egyik legjelentősebb Art Nouveau stílusban alkotó brüsszeli építésze.

Életpályája

Az egyik Hankar-ház
Tábla a tervezést megörökítendő

Paul Hankar szobrásznak tanult, de építészként végzett és dolgozott Brüsszelben. Megtanulta a kovácsoltvas-technikát is. 1888-ban építészként és bútortervezőként kezdett dolgozni, belsőépítészként és graffiti-specialistaként működött A. Cerspin mellett. 1893-ban építette meg saját házát. Ezt az elsők között tartják számon az Art Nouveau stílus tipikus példái közt, Victor Horta Tassel háza mellett. 1894-ben a „L'Emulation” lapban publikált az új stílus Brüsszeli meghonosítása érdekében.

Az 1897-es Brüsszeli Világkiállításon neve már olyan belga építészekkel szerepel együtt mint Henry van de Velde, G. Serrurier-Bovy és G. Hobé. Élete második felében a „város művészei” utópikus projekt érdekében dolgozott, mely soha nem vált valóra, de inspirációul szolgált a darmstadti művész kolónia és a bécsi szecesszió (Jugendstil) művészeinek.

Nagyban hatott rá Viollet-le-Duc, francia építész és az angol William Morris vezette Arts and Crafts mozgalom. Kifejlesztette a populáris művészet koncepcióját és az alacsonyabb társadalmi osztályok számára tervezett. A művészetek dekoratív szintézisét érte el avantgárd dekoratív ornamentika, új geometrikus részletek és szobrok klasszikus konstrukcióban alkalmazásával.

Építészeti munkáiban a különböző színű, anyagú, textúrájú elemek kontrasztjának játékát szívesen alkalmazta. Sok iparművészeti technikát alkalmazott. Kovácsoltvas technikát láthatunk fasszádjain és balkonjain – freskó és graffiti technikával ötvözve. Utóbbit a belga P. Cauchie fejlesztette tovább Art Nouveau épületein.

Fő művei

  • Maison Hankar, Rue Defacqz 71, Brussels, Belgium (1893)
  • Maison Ciamberlani and Maison Janssens, Rue Defacqz 48–50, Brussels (1897)
  • Former Chemiserie Niguet Shop, Rue Royale 13, Brussels (1899)

Jegyzetek

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ODIS
  4. a b Hankar, Paul, Paul Hankar
  5. a b c d https://www.odis.be/lnk/PS_78979
  6. Biographie Nationale de Belgique (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

További információk