_ _ _ _____ ___ __ __ _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_ ___ ___ _ __ ___ \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ \ V V /| | <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | | \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|
Százados úti művésztelep | |
Elhelyezkedése | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest VIII. kerülete |
é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 06′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 06′ 23″ | |
Általános adatok | |
Alapítás ideje | 1911 |
Tervező | Wossala Sándor |
Típusa | művésztelep |
weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Százados úti művésztelep témájú médiaállományokat. |
A Százados úti művésztelep Budapest első művésztelepeként épült, egyben Európa legrégibb folyamatosan működő művésztelepe.
Az itt élő művészek nem alkotnak szoros művészeti csoportosulást, különböző felfogásban készítik műveiket. A képzőművészet és iparművészet legkülönbözőbb területein alkotnak. 1997-ben megalapították a Százados úti Művésztelep Egyesületet, mely rendszeresen kiállításokon mutatja be az itt születő alkotásokat.
Létesítését 1909-ben kezdeményezték, 1910-ben hagyták jóvá, és 1911 novemberében már beköltöztek az első lakók. A terveket Wossala Sándor készítette. Tizenöt földszintes ház épült huszonnyolc műteremmel az akkori Budapest peremén. Temető, vasút és laktanyák választották el a voltaképpeni várostól. Kertészetek övezték, és szomszédságában épült fel a Fővárosi Kenyérgyár. Feljegyzések szerint ideiglenesnek építették a telepet; végleges helyéül Zugliget volt kijelölve, de az első világháború elsöpörte a terveket. A telep 1923-ban kapott villanyvilágítást. 1949 óta a Józsefváros része, korábban Kőbányához tartozott.
Akik időszakosan a művésztelepen éltek és alkottak: