_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Szabad licenc

Ebben a cikkben a Szabad licenc lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. A Szabad licenc eredetétől mai relevanciájáig kulcsszerepet játszott a társadalomban és a kultúrában. Az évek során vitákat váltott ki, szenvedélyeket gerjesztett és többféleképpen fejlődött. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Szabad licenc-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a szakértői véleményektől a jelen jelenség által érintettek személyes tapasztalataiig. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljon a Szabad licenc-ről, felkérve az olvasót, hogy gondolkodjon el, kérdőjelezze meg és értékelje összetettségét.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Nem tévesztendő össze a következővel: Szabad felhasználás.

A szabad licenc kifejezés olyan licencszerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt szellemi termék szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a számítástechnikában használatos szoftverek licencelése.

A fogalmat a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre. (A legtöbb szabad licenc ezen túl igyekszik biztosítani a védjegyek és egyéb iparjogvédelmi kötöttségektől való mentességet is.)

A „szabad” értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül:

  • felhasználhat (program esetén például futtathat);
  • tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja;
  • lemásolhat;
  • módosíthat;
  • a módosított változatokat publikálhatja.

A szabad licenceknek három fő irányát különböztetjük meg:

  • Közkincs – amiknek a szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy a készítőjük azt közkincsnek nyilvánította.
  • BSD-jellegű licencek – melyek az eredeti BSD-rendszerről kapták nevüket; lényegük, hogy a szerző megtartja szerzői jogát azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.
  • Copyleft – ezen licencek legismertebbike a GNU nyilvános licenc. Ezen licencek szintén megőrzik a készítő jogait azon célból, hogy biztosítsák, hogy a szoftver minden változata szabad maradjon.

Creative Commons

A Creative Commons kezdeményezés lényege az, hogy bármilyen igényre nyújtson egy egyszerűen érthető, mégis jogilag stabil licencet. A CC licencek igyekeznek lefedni a szabad licencek minden irányzatát.

Nagyon fontos tudni, hogy nem minden Creative Commons licenc szabad licenc: az ND (NoDerivs - Ne módosítsd) és az NC (NonCommercial - Csak magánfelhasználásra) paraméterű licencek nem szabadok.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot