_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Szellemi kulturális örökség

A mai világban a Szellemi kulturális örökség még mindig nagyon fontos és vita tárgya. A Szellemi kulturális örökség-et sok éven át tanulmányozzák, elemzik és elmélkedik különböző területekről származó szakértők és tudósok. Jelentősége túlmutat a határokon, nemzedékeken és tudományterületeken, és egyetemes érdeklődés témává vált. A történelem során a Szellemi kulturális örökség felkeltette az emberiség kíváncsiságát és érdeklődését, hatása pedig vitára és elmélkedésre adott okot különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szellemi kulturális örökség jelentőségét és hatását a mai társadalomban, valamint a múltbeli relevanciáját és a jövőbeni lehetséges hatását.
A szellemi kulturális örökség logója

Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményt (eredeti címe: Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat.

A szellemi kulturális örökség fajtái

A szellemi kulturális örökség lehet:

  • szóbeli hagyomány, és kifejezési forma, tradicionális előadó művészet;
  • társadalmi szokás és rítus, ünnepi esemény;
  • a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek, valamint
  • a hagyományos kézművestermékek előállításához szükséges tudás és készség.

Az UNESCO listája

A UNESCO az egyezmény alapján hivatalos listát vezet, amely 2017 elején 429 kulturális egységet tartalmazott.

Külön lista tartalmazza a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökségeket; ezek általában a végleges eltűnéssel fenyegetett népszokások és szertartások, amelyek megőrzése fokozott állami támogatást igényel.

Szellemi kulturális örökség Magyarországon

Magyarország 2006-ban ratifikálta csatlakozását az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött Egyezményhez (XXXVIII./2006 törvény).

Az egyezmény szakmai koordinálásáért Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a felelős.

Magyarország a UNESCO által nyilvántartott világörökségi lista mellett a kulturális miniszter 2009. május 19-én kelt felhívásával létrehozta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét is. A nemzeti jegyzékre került örökségek használhatják a „Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon” logóját.

Az UNESCO jegyzékben szereplő magyarországi tételek:

  • Mohácsi busójárás (2009)
  • Táncházmozgalom (2011)
  • Matyó népművészet (2012)
  • A népzenei örökség megőrzése Kodály-módszerrel (2016)
  • Solymászat (2017; Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Kazahsztán, Koreai Köztársaság, Magyarország, Marokkó, Mongólia, Németország, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria közös öröksége)
  • Kékfestés (2018; Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország, Szlovákia közös öröksége)

Hivatkozások

  1. ↑ Csonka-Takács Eszter: [http://szellemikulturalisorokseg.hu/doks/egyezmeny.pdf UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről] (magyar és angol nyelven) (pdf) pp. 28. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010
  2. ↑ Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter: Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére (magyar nyelven) (pdf) pp. 1, 2009. 05

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot