Törmelékkő

Törmelékkő
Tektonikus breccsa: hallstatti mészkőtörmelék karbonátos cementben, előtte geológuskalapáccsal
Adatok
Más név	breccsa
Képződés típusa	üledékes
Képződés helye	reziduális
Szerkezet	szemcsés, mátrixban
Szövet	kötött laza, összeálló
Ásványos összetétel	változó
Előfordulás	gravitációs csapdák
A Wikimédia Commons tartalmaz Törmelékkő témájú médiaállományokat.

A törmelékkő vagy breccsa (a német eredetű olasz breccia szóból) 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos törmelékdarabokból álló, a törmelékeknél jóval finomabb szemű anyaggal cementált kőzet.

Anyagi összetétele

Anyaga rendkívül változatos; gyakorlatilag bármi lehet. A kötőanyag (mátrix) lehet a törmelékekkel egyidős, de lehet későbbi is; anyaga lehet a törmelékekével azonos, de azoktól különbözhet is. Az utólag a törmelékek közé rakódott kötőanyag a leggyakrabban:

• karbonátos,
• kovás,
• agyagos vagy
• vasas (vas-oxi-hidroxidos).

Genetikai típusai

Fő fajtái a Földön:

• tektonikus breccsa (dörzsbreccsa avagy milonit, a földtani törésvonalakban);
• vulkáni breccsa (a vulkáni anyagszórás szögletes darabjaiból áll);
• üledékes breccsa (iszaplavinák, sárfolyások stb. terméke). Sajátos altípusa a csontdarabokból összeállt csontbreccsa.

A légkör nélküli égitesteken (például a Holdon) gyakoriak a becsapódásos breccsák.

Felhasználása

Egyes változatai (főleg a mészkőbreccsák) jól vághatók, csiszolhatók, polírozhatók; ezeket előszeretettel használják díszítőkőnek.

Hasonló kőzetek

A breccsához hasonló, ugyancsak durvatörmelékes, cementált kőzet a konglomerátum; annak szemcséi azonban (amint ezt magyaros neve: kavicskő is mutatja) nem szögletesek, hanem kerekdedek, gömbölyítettek.

Források

• Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 620. o.
• Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 526. o. ISBN 963-05-6928-0  
• Török Ákos, 2007: Geológia mérnököknek. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, Budapest. p. 133–134. ISBN 978-963-420-934-8