_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Taisó-kor

A mai világban a Taisó-kor soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a munkahelyen, akár a tudományos, kulturális vagy szociális szférában, a Taisó-kor olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely kíváncsiságot és megértés igényét kelti. Ez a jelenség végtelen vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket generált a jelenkori társadalomra gyakorolt ​​hatásáról és relevanciájáról. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Taisó-kor-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történelmi eredetétől az emberek mindennapi életében gyakorolt ​​​​hatásáig. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és olyan új szempontokat kínálunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük jelentőségét a mai világban.
Taisó császár
Az 1923-as földrengés pusztítása Jokohamában

A Taisó-kor (大正時代, Taisó dzsidai) a japán történelmi korszak (19121926), Taisó császár (személynevén Josihito), Meidzsi harmadik fia uralkodásának ideje (taisó: 'nagy igazságosság'), aki csecsemőkori agyhártyagyulladása következményeként 1919-től már alig tudta ellátni feladatait, s 1921-ben fiát, Hirohitót régenssé kellett kinevezni mellé.

Kiemelkedő események híján is vízválasztó korszak, ekkor kezdődött (1918) s nem sokkal utóbb (1932) függesztődött fel egészen a második világháború végéig a pártalapú képviseleti demokrácia és kormányzás, virágzott fel az első világháború hatására az ipar és a gazdaság, iktatták törvénybe (1925) az általános választójogot (25 éven felüli férfiak számára), jöttek létre az első szakszervezetek és baloldali pártok, nem kis részt a háborút követő recessziónak köszönhetően (az 1918-as „rizslázadás” kétmillió embert mozgatott meg). Mindezek okán a történészek egy része „Taisó-demokráciát” emleget, másrészt viszont ugyaninnen datálódik az 1930-as évek militarizmusát előlegező ellenhatás is, az ország kettészakadása burzsoá-entellektüel nagyvárosra és konzervatív vidékre, valamint jobboldali aktivista szervezetek létrejötte, a választójoggal egy esztendőben (a kommunisták és anarchisták ellen) megszavazott közrendháborítási törvény, a titkosrendőrség jogkörének kiszélesítése is.

Az 1923-as nagy tokiói (kantói) földrengés és a rá következő tűzvészek mintegy 150 000 ember életét követelték.

A kor kiemelkedő írója Akutagava Rjúnoszuke, de ekkor alkotott (még, illetve már) Nacume Szószeki, Tanizaki Dzsunicsiró, s ekkor hódított leginkább az énregény műfaja (Siga Naoja).

Források