_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Tekke

A Tekke témája nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban. Sok embernek eltérő véleménye van a Tekke-ről, és ebben a cikkben különböző nézőpontokat és nézőpontokat vizsgálunk meg ebben a témában. A Tekke évek óta vita tárgya, és relevanciája ma is érvényes. Ezzel a cikkel igyekszünk megvilágítani a Tekke-hez kapcsolódó különböző dimenziókat és szempontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk olvasóink számára.
Egy görögországi tekke

A tekke vagy tekkije, ami tettye változatban is ismert, muszlim, jellemzően török szerzetesek, dervisek kolostorának a neve. A tekkében lakó és gazdasági épületeken kívül imaterem és gyülekezőhely is volt. Ez utóbbit mejdánnak, azaz térnek nevezték.

Tekkék Budapesten

A dervisrendek közül Budán elsősorban a bektásiknak volt tekkéjük, ami a mai Rózsadomb alján, a Török utca és a Gül baba utca találkozásánál állt, de a város visszafoglalásakor (1686-ban) romba dőlt. Ekkortájt a tekkében körülbelül 60 dervis élt. Ezen kívül Budán több tekke is működött, a Miftáh baba tekke, a Hizir baba tekkéje, a Jali tekkéje, ezekről azonban nem tudni, hogy melyik rend kolostorai voltak.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek (.pdf). Terebess Kiadó, 2002. (Hozzáférés: 2017. március 31.)

Források

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 497. o. ISBN 963-05-6411-4