_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Tiszántúl

Ma egy olyan témával találkozunk, amely az elmúlt hetekben egyre nagyobb érdeklődést váltott ki: Tiszántúl. Ez a személy/téma/dátum felkeltette a közvélemény figyelmét, és heves vitát váltott ki a társadalomban. Éppen ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Tiszántúl-hez kapcsolódó alapvető szempontokat, részletes elemzést nyújtva annak következményeiről és következményeiről. Ezen a vonalon megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyekből a Tiszántúl megközelíthető, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon aktuális téma, amely megérdemli, hogy mélyen és szigorúan foglalkozzunk, és a következő sorokban éppen ezt kívánjuk elérni.

A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található. A Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen.

  • Szűkebb értelmében a Magyarország keleti részén, a Tiszától keletre eső nagytáj nem hivatalos elnevezése. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan síkság része, amely földrajzilag Románia területére is átnyúlik.
  • A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt a Magyarországon és Romániában húzódó hatalmas síkságot jelenti, amelyet nyugaton és északon a Tisza, keleten az Erdélyi-középhegység, délen pedig a Maros határol. Szócikkünkben ezt a tágabb értelmezést követjük.

Domborzat

A Tiszántúl a Kárpát-medence egyik legegységesebb nagytája. A felszíne nagyrészt sík, folyókkal szabdalt terület, kivéve a Nyírség homokhátait, ahol dombosabb a felszín. A legmagasabb pontja is itt található, a Hoportyó (183 méterrel a tengerszint felett), a legalacsonyabb részei a Tisza mellékén fordulnak elő, 80 méter alatt.

Részei

Magyarországon:

Jelenleg Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye teljes területe, illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegye keleti fele tartozik ide. Bács-Kiskun vármegye egy településsel, Tiszauggal képviselteti magát. Praktikus okokból gyakran a Tiszántúlhoz sorolják a beregi (tiszaháti) településeket is, amelyek a Tisza jobb partján fekszenek (Felső-Tisza-vidék).

Romániában:

A Tiszántúl romániai területei a Partium részét alkotják.

Története

Régebben, a történelmi Magyar Királyság idején a Tiszántúl és a Tisza bal partja földrajzi neveket egyaránt használták. Az utóbbi nagyjából a Tiszától északra eső Felső-Tisza-vidék területét jelölte. Ez a beosztás 1920-ig, a trianoni békeszerződésig hivatalos maradt. A Tiszántúlt Békés, Hajdú, Bihar, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Máramaros és Szilágy vármegyék alkották. Magyarország a trianoni átcsatolások révén elvesztette Máramaros, Szilágy és Ugocsa vármegye teljes területét, míg Bihar vármegye nyugati fele az országon belül maradt. A Tisza bal partja elnevezést ettől kezdve kiveszett a használatból, és a továbbiakban már csak a Tiszántúl elnevezést használták (még a második bécsi döntés után is).

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  

Külső hivatkozások

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot