Travemünde
| Travemünde | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Lübeck |
| Irányítószám | 23570 |
| Körzethívószám | 04502 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 564 fő (2023. dec. 31.) |
| Népsűrűség | 328,43 fő/km² |
| Tszf. magasság | 3,0 m |
| Terület | 41,3 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Travemünde
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
| |
 é. sz. 53° 57′ 38″, k. h. 10° 52′ 09″Koordináták: é. sz. 53° 57′ 38″, k. h. 10° 52′ 09″ | |
| Travemünde weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Travemünde témájú médiaállományokat. | |
Travemünde (alnémet: Travemünn) a Schleswig-Holstein tartománybeli Lübeck egyik kerülete, a Trave folyó torkolatánál. Egyike Európa legnevesebb strandövezeteinek. Széles, finom homokos balti-tengeri partszakaszt foglal magában, jelentős nemzetközi kompforgalmat és strandturizmust bonyolít le. Nagy múltra visszatekintő szakaszai többek között a Trave sétány (Travepromenade) és Strand sétány (Strandpromenade, 1898-99, 1904). A Priwall stranddal együtt az észak-európai tengeri fürdőzés egyik fellegvárának tekintik annak ellenére, hogy a szezon viszonylag rövid, júliustól augusztusig tart, átlagosan 20 fokos tengervízzel.
Kerületei
- Ivendorf
- Alt-Travemünde/Rönnau
- Priwall
- Teutendorf
- Brodten
Története
Travemünde-t 1187-ben alapították. II. Frigyes császár garantált már az 1226-os lübecki birodalmi szabadságlevélben Lübecknek fontos jogokat Travemündehez. 1329-ben Travemünde végül az akkori Lübeck városállam része lett.
1802-ben Travemünde tengerparti fürdőhely ("Seebad") lett. Az erődítményeit 1807-ben rombolták le. 1811 és 1813 között Travemünde az Első Francia Császárság része volt.
Kompforgalom és nemzetközi hajózás
Travemündéből elsősorban Észak-Európa többi országába irányul mind a folyami, mind pedig a tengeri kompforgalom. A legfőbb úti célok oda-vissza: Dánia, Svédország, Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország és Oroszország.
Kulturális jelentősége
A kiváló homokos partszakasz, a fejlett infrastruktúra és a kedvező közlekedési fekvés mellett Lübeck óvárosának részeként jelentős kulturális értékekkel is rendelkezik. Itt van a Balti-tenger legrégebbi világítótornya és számos középkori műemlék, templom. Irodalomtörténeti jelentőségét Thomas Mann részben önéletrajzi ihletésű regénye, A Buddenbrook ház adja, melyben a család a nyarakat a híres travemündei strandon töltötte.
Irodalom
- Thorsten Albrecht: Travemünde (Kleine Hefte zur Stadtgeschichte, hrsg. vom Archiv der Hansestadt Lübeck, Heft 19), Lübeck 2005, ISBN 3-7950-3118-4 (németül)
- Rolf Fechner: Das alte Travemünde-Ein Spaziergang in Bildern. Sutton-Verlag, ISBN 978-3-95400-026-5 (németül)
- Rolf Fechner: Leben und Arbeiten im alten Travemünde. Sutton-Verlag, ISBN 978-3-95400-614-4 (németül)
- Rolf Fechner: Travemünde in historischen Luftbildern. Sutton-Verlag, ISBN 978-3-95400-779-0 (németül)
- Rolf Fechner: Travemünde einst und jetzt. Sutton-Verlag, ISBN 978-3-96303-074-1 (németül)
- Rolf Fechner: Die Entwicklung des Seebades Travemünde: Eine Zeitreise in Bildern. BoD, ISBN 9783753408279 (németül)
- Volker Hage: Eine Liebe fürs Leben. Thomas Mann und Travemünde. S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main 2002, ISBN 978-3-596-37055-9 (németül)
Jegyzetek
- ↑ https://bekanntmachungen.luebeck.de/dokumente/d/1796/inline
- ↑ Strände (német nyelven). www.travemuende-tourismus.de. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
