_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Turzás

A mai világban a Turzás a közönség széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. A Turzás mind személyes, mind szakmai szinten vita és vita tárgya volt, mindenféle véleményt és álláspontot generált. A társadalom és a technológia fejlődésével a Turzás szerepe új dimenziót kapott, ami a mindennapi élet különböző területein fontosságának és relevanciájának növekedéséhez vezetett. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Turzás fejlődését, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint a növekvő relevanciájából adódó lehetséges jövőbeli kilátásokat.
A Hel-félsziget (Lengyelország) az egyik leglátványosabb turzás.

A turzás az épülő sekély tengerparti területek sajátos homokformája. A turzások a partvonallal párhuzamosan futó, csekély magasságú, ám sokszor igen hosszan, több tíz kilométeren keresztül elnyúló szigetek, félszigetek. Néhol szigetsorként bukkannak a felszínre.

Kialakulása

A turzások kizárólag sekély tengerpartokon alakulnak ki. A tenger felől érkező hullámmozgás a partvidékről anyagot ragad el, ami a part víz alatt fekvő részén lerakódik. Az ilyen partok igen lassan mélyülnek a tenger irányában. A turzás ott képződik, ahol a partra kifutó hullámok elveszítik hordalékszállító mozgási energiájukat és a törmelékanyag a fenéken felhalmozódik. A hordalék idővel meghaladja a tenger szintjét. Minden a turzásra futó hullám újabb anyagszemcséket rak le, mielőtt víz visszafolyna a tengerbe. A növekedését gyorsítja, ha időnként nagy energiájú hullámok egészen a turzás tetejéig csapnak. Ilyenkor a víz nem sodor vissza anyagot a tengerbe, hanem a homokban elszivárogván újabb szemcséket rak le. A turzás gerincvonala a legmagasabb hullámok magasságával egyenlő. (A puszta homokot a szél esetleg dűnékbe rendezi, ezért a turzás tovább magasodik.)

Típusai

  • Szegélyturzás – Abban az esetben alakul ki, ha a part meredeken bukik a tengerbe. Az anyag felhalmozódása ebben az esetben is bekövetkezik, de kizárólag a parton, ahhoz hozzáforrva épül turzás.
  • Lídó – A parttól nagy távolságra képződő turzás neve lídó. A lídó nagyon kicsi lejtésű partokon alakul ki, ahol a hullámok már a partoktól távol elveszítik anyagszállító eneregiájukat. A lídó kezdetben különálló szigetekként bukkan felszínre, majd a szigetek folyamatosan egybeforrnak. A szigetek közötti lídókapun keresztül a tengervíz kapcsolatot tart a turzás mögött elhelyezkedő lagúnával. A lagúna egyes részei idővel teljesen lefűződhetnek a tengerről, kiédesedő, feltöltődő vizük különlegesen összetett élővilágnak nyújt otthont. Az ilyen holt lagúnák idővel teljesen a szárazföld részévé válnak. A lídó legszebb példája a Velencét védő földsáv, a Lido.
  • Rekesztőturzás – Sekély tengeröblök bejáratánál képződik és idővel teljesen elzárja az öböl bejáratát. Ilyen a Visztula-öböl bejáratát szinte teljesen elzáró földnyelv.
  • Turzáskampó - Ott alakul ki, ahol a partvonal futása hirtelen irányt vált a szárazföld belseje felé. Ilyenkor a turzás még egy szakaszon épül, majd a parttól eltávolodva lapossá, szétterülővé válik, végül a tengerbe vész. Ilyen a Hel-félsziget Lengyelországban.
  • Tomboló – A part előtti szigetek és a partvonal között létrejövő kettős forma. Az öböl és a part közötti sekély vízben két turzás képződik, mögöttük pedig lassan feltöltődő lagúna jön létre.
  • Turzásháromszög - A különböző irányból érkező hullámverés hozza létre a partokon a háromszög alakú képződményeket. A Balatonban a Szántódi-félsziget a turzásháromszög típusba tartozik.

Galéria

Irodalom

Források

  1. ↑ A földrajz felvételi anyaga a Sulineten Elérés: 2007. november 1.
  2. ↑ Barton Gábor írása Archiválva 2006. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2007. november 1.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot