_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

VI. Benedek pápa

Ebben a cikkben a VI. Benedek pápa minden oldalát megvizsgáljuk, az eredetétől a mai hatásig. A VI. Benedek pápa olyan téma, amely az évek során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette, és relevanciája továbbra is különböző területeken nyilvánvaló. A következő néhány sorban alaposan megvizsgáljuk a VI. Benedek pápa legfontosabb aspektusait, időbeli alakulását és jelenlétét a mai társadalomban. Ezen túlmenően elemezzük a hatását a különböző területeken, teljes és részletes elképzelést kínálva a VI. Benedek pápa-ről, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és jelentését a modern világban.
VI. Benedek pápa
a katolikus egyház vezetője
Születettnem ismert
Róma
Megválasztása972 szeptembere
Beiktatása973. január 19.
Pontifikátusának
vége		974. július 8.
Elhunyt974. július 8.
Róma
Előző pápa
Következő pápa
XIII. János
VII. Benedek
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Benedek pápa témájú médiaállományokat.

VI. Benedek (latinul: Benedictus), (? – 974. július 8.) lépett 136.-ként a pápai trónusra 972 szeptemberében. Megválasztásában nagy szerepet játszott a felerősödött új európai hatalom, a Német-római Császárság befolyása. Rövid pontifikátusa tulajdonképpen szinte nyom nélkül tűnt el a vallástörténelem süllyesztőjében. Ebben nagy szerepe volt annak a ténynek, hogy épp Benedek uralkodása alatt tört meg ez a hatalom.

Élete

Rómában született, egy germán családban. Apját Hildebrandnak hívták. Az egyházhoz úgy került közel, hogy még ifjú korában szerzetesnek állt. Később a Szent Tódor-templom presbiter bíborosa lett. Amikor XIII. János pápa meghalt a császári követek jelenlétében, azok hathatós befolyásával választották meg az egyház fejének 972 szeptemberében. Felszenteléséig azonban 973. január 13-áig várni kellett, hiszen a császári megegyezés alapján előbb meg kellett várni Nagy Ottó császár megerősítését.
Rómában már jó ideje ferde szemmel nézték a német császár bábjait Szent Péter trónján. Nem volt ez alól kivétel Benedek sem. Az új pápa arrogánsan viselkedett a római nemesekkel, de mindent megadott a német főuraknak, és kiváltképp a császárnak. Több templomnak és kolostornak kiváltságokat és jogokat adományozott, és támogatta a clunyi apátság munkáját. Egyéb nem is maradt fenn pontifikátusáról.

Azonban 973 májusában meghalt a Német-római Birodalom első császára, Ottó, aki Benedek legfőbb védője volt Rómában. Amikor az uralkodó halálhíre elért az örök városba, a nemesek fellázadtak Benedek uralma ellen, megfosztották hatalmától és az Angyalvárba zárták. A zavargások élére a Crescentius család és az általuk állított ellenpápa a későbbi VII. Bonifác állt. Kevesebb mint két hónapos rabság után állítólag a későbbi VII. Benedek pápa parancsára megfojtották 974 júniusában, ugyanis féltek attól, hogy a II. Ottó által küldött követ szabadon fogja engedni Benedeket.

Művei

Források

Kapcsolódó szócikkek


Előző pápa:
XIII. János
Római pápa
972 – 974		Vatikán címere
 Következő pápa:
VII. Benedek
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot