A mai világban a Vihardagály a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a tudományra vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Vihardagály nagy vitákat és elemzéseket váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vihardagály-hez kapcsolódó különböző oldalakat és perspektívákat, valamint a mai világra gyakorolt hatását. Különböző forrásokon és megközelítéseken keresztül igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és teljesebb és mélyebb képet nyújtani annak fontosságáról és következményeiről.
A vihardagály a tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet.
Keletkezés
A vihardagályt két természeti jelenség egyidejű jelentkezése válja ki. Kialakulásához szükséges a tenger felől érkező viharos erejű szél, illetve az ezzel egy időben bekövetkező dagály. A szél ereje a partvonal felé áramló tengervizet a szárazföld belsejébe szorítja fel, a beáramló víz visszaduzzasztja a folyók vízszintjét, ezért a vihardagály jelenséget a szárazföld belsejében lévő területeken is észlelni lehet.
A vihardagályok elsősorban a téli félévhez köthetők. Különösen súlyos vihardagályok jöhetnek létre, amikor a jelenség a folyókon levonuló árhullámmal egy időben keletkezik.
Hatásai
A vihardagály hatásai:
A partvonal rombolása
Hatalmas tengeröblök képződése (pl.: Dollart és Jade)
A partról elragadott anyag szétterítése a wattokon
Parti síkságok elöntése, lakott és művelt területek pusztítása
Sós tengervíz beáramlása a szárazföld belsejébe, ennek következtében a növényzet pusztulása
1362 – A második Marcel-dagály, 100 000 áldozat a Dollart keletkezésekor. Az áradat a legmagasabb gátak szintjénél 2 méterrel magasabban öntötte el az Északi-tenger partvidékét.
1511 – Antonius-dagály, a Weser torkolatának ideiglenes áthelyeződése a Jade torkolatába
1953. február 1. – 1953. évi északi-tengeri árvíz(wd) az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Hollandiában. A katasztrófa következtében összesen 2167 ember vesztette életét, a legtöbben, 1835-en, Hollandiában haltak meg.
1962. február 16-17. – A hamburgi szökőár 340 halálos áldozatot követel Hamburgban és az Elba vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.