_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Báruk könyve

A mai világban a Báruk könyve számos területen nagy jelentőséggel bír. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy technológiai szféráról, a Báruk könyve a vita és az érdeklődés központi témájaként pozícionálta magát. Hatását megfigyelték az emberek mindennapi életében, valamint a társadalmak dinamikájában és a különböző iparágak fejlődésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Báruk könyve jelentését és fontosságát napjainkban, valamint életünk különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Továbbá elemezzük, hogy a Báruk könyve hogyan marad továbbra is referenciapont a mai világban, és hogyan fog tovább növekedni jelentősége a jövőben.
Az Ószövetség könyvei
Héber Biblia
(Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.)

1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás

Katolikus deuterokanonikus könyvek

Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.)

A görög és szláv ortodox kánon többletei

2 Esdrás · 3 Makkabeusok · Manassé imája · 151. zsoltár

A grúz ortodox kánon többletei

4 Makkabeusok · 3 Esdrás

A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei

Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk

A szír Pesitta kánonjának többletei

Zsoltár 152-155 · 2 Báruk · Báruk levele

Sablon:Az Ószövetség könyvei

A Báruk könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.

Keletkezése

Ősi zsidó könyv, melyet a Kr. e. 600 körül élő zsidó herceg, Bárukról neveztek el, aki Jeremiás közeli barátja volt (Jer36:4). Bár található ennek a könyvnek szír, etiópiai, latin és más ősi nyelvű változatai, azok mind a görög fordításának tekinthető, mely a héber eredetiből származik. Kritikusok nagyon nem értenek egyet a Báruk származásának dátumait illetően és némelyek eredetiségét is megkérdőjelezik, azt különböző szerzők írásainak gyűjteményének tekintik. A Báruk 2. és 3. könyvét, vagyis a szír és görög apokalipsziseket már az ókorban hamisítványoknak ítélték. Minthogy nincs róla eredeti héber nyelvű fordítás a zsidó és a protestáns kánonokból Báruk könyve hiányzik. Még a kumrani barlangban sem találtak erről szöveget.

Mondanivalója

Báruk könyvének fő tartalma egy, a fogságban lévő zsidóktól a még otthon maradottakhoz írt üzenet, egy a bűnök megvallására és isteni kegyelem kérésére buzdító imádsággal és egy énekkel együtt, mely az isteni bölcsességet dicsőíti a Bölcsességnek a Tóra (azaz az Isten törvénye) formájában való megtestesülésére való utalással. Ez utóbbit a korai egyház Jézus megtestesülésére vonatkozó célzásként, az elesett Jeruzsálemet siralmazók vigaszaként értelmezte. Végül a 6. fejezetben Jeremiásnak a bálványimádás ellen való figyelmeztetését olvashatjuk, melyet a fogságban lévőknek írt (Jeremiás levele). Liturgikus fontossága rejlik benne, mintha bűnbánati napra készült volna.

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot