California Institute of Technology
A California Institute of Technology világában végtelenül sok érdekes és releváns szempont van, amelyeket érdemes megvizsgálni. A kezdetektől a legújabb innovációkig a California Institute of Technology sokak kíváncsiságát és érdeklődését felkeltette, és elkerülhetetlen beszédtémává vált különböző területeken. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a California Institute of Technology továbbra is állandó vita és elmélkedés témája. Ebben a cikkben a California Institute of Technology különböző aspektusaiba fogunk beleásni, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi kontextusban.
| California Institute of Technology | |
 | |
 | |
| Az egyetem bejárata | |
| Alapítva | 1891 |
| Hely | Amerikai Egyesült Államok, Pasadena |
| Mottó | The truth shall make you free (Az igazság szabaddá tesz) |
| Típus | magánegyetem |
| Campus területe | 0,5 km² |
| Oktatók száma | 386 |
| Tanulólétszám |
|
| Tagság |
|
| Elhelyezkedése | |
 California Institute of Technology
Pozíció az USA térképén
| |
 é. sz. 34° 08′ 15″, ny. h. 118° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 34° 08′ 15″, ny. h. 118° 07′ 30″ | |
 | |
| A California Institute of Technology weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz California Institute of Technology témájú médiaállományokat. | |
A California Institute of Technology (magyarul: Kaliforniai Műszaki Egyetem, gyakori angol rövid nevén Caltech) az Egyesült Államok egyik magánegyeteme, a kaliforniai Pasadena városban található Los Angeles közelében. Vezető kutatóegyetem, fő kutatási területei a természettudományok és a műszaki tudományok. A Caltech vezeti a Jet Propulsion Laboratory-t, amely 1958-ban lett a NASA egyik űrközpontja.
283 professzorral és 2172 hallgatóval (2003) elég kicsi egyetemnek számít, mégis jelentős számú Nobel-díjas hallgatója és oktatója van.
Híres Caltech hallgatók
- Bejczy Antal, a Sojourner Mars-szonda tervezője
- Carl David Anderson, BS 1927, PhD 1930 – fizikai Nobel-díj (1936), pozitron
- Donald Arthur Glaser, PhD 1950 – fizikai Nobel-díj (1960), buborékkamra
- Donald Knuth, PhD 1963 – számítástudomány, a TeX szedőnyelv készítője
- Benoît Mandelbrot, Eng 1949 – a fraktálgeometria úttörője
- John McCarthy, BS 1948 – computertudomány, a Lisp programozási nyelv kifejlesztője
- Gordon E. Moore, PhD 1954 – az Intel egyik alapítója a Moore-törvény megalkotója
- Linus Pauling, PhD 1925 – kémiai (1954) és béke Nobel-díj (1962)
- Leo James Rainwater, BS 1939 – fizikai Nobel-díj (1975)
- William Bradford Shockley, BS 1932 – fizikai Nobel-díj 1956, tranzisztor
- Robert Woodrow Wilson, PhD 1962 – fizikai Nobel-díj 1978, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
A Caltech elnökei
- Robert A. Millikan (1921–1945), kísérleti fizikus, fizikai Nobel díj : 1923
- Lee A. DuBridge (1946–1969), kísérleti fizikus
- Harold Brown (1969–1977), fizikus
- Robert F. Christy (1977–1978), asztrofizikus
- Marvin L. Goldberger (1978–1987), elméleti fizikus
- Thomas E. Everhart (1987–1997), kísérleti fizikus
- David Baltimore (1997–2006), molekularis biologus, orvosi és fiziológiai Nobel díj : 1975
- Jean-Lou Chameau (2006–2013), francia mérnök
- Thomas Felix Rosenbaum (2014–jelenleg) amerikai fizikus
Híres Caltech munkatársak
- Carl David Anderson – fizikai Nobel-díj (1936), pozitron
- Max Delbrück – orvosi Nobel-díj (1969)
- Richard Feynman – fizikai Nobel-díj (1965), Feynman-gráf, kvantum-elektrodinamika
- Murray Gell-Mann – fizikai Nobel-díj (1969), kvarkok
- Kármán Tódor – aerodinamika, rakétakutatás
- Robert Millikan – fizikai Nobel-díj (1923), elemi töltés
- Rudolf Mössbauer – fizikai Nobel-díj (1961)
- Robert Oppenheimer (Manhattan terv)
- Linus Pauling – kémiai (1954) és béke Nobel-díj (1962)
- Charles Francis Richter – a Richter-skála megalkotója
- Hugh David Politzer – fizikai Nobel-díj 2004, erős kölcsönhatás
- Maarten Schmidt – kvazárokat fedezett fel
- John Schwarz – fizikus, a húrelmélet egyik kidolgozója
- Stephen Hawking - fizikus, vendégprofesszor
Magyar vonatkozás
- Kármán Tódor vezette a Caltech Aerodinamikai Kutatóintézetét (GALCIT).
- Bejczy K. Antal a Caltech nyugdíjazott fizikaprofesszora (professor emeritus) és nyugalmazott kutató a Jet Propulsion Laboratory-ban (Sugárhajtású Laboratórium). A Mars bolygót vizsgáló „Nyomkereső“ tervezője
- Gyulai József akadémikus 1969-ben ösztöndíjjal bekerült az ionimplantációs kutatások felé mozduló Caltech-gárdába, amelyet Jim Mayer professzor vezetett.
Érdekességek
- Részben itt játszódik Agymenők című amerikai szituációs komédia.
Tagság
Az egyetem az alábbi szervezeteknek a tagja:
- ORCID
- Digitális Könyvtárak Szövetsége
- LIGO Tudományos Együttműködés
- arXiv
- Association of American Universities
- Amerikai Oktatási Tanács
- Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
- Research Data Alliance
- Információhálózati Koalíció
- National Digital Stewardship Alliance
Leányszervezetek
Az egyetem alá az alábbi szervezetek tartoznak:
- Resnick Sustainability Institute for Science, Energy and Sustainability, California Institute of Technology
- Caltech Submillimeter Observatory
- Keck Institute for Space Studies
- Guggenheim Aeronautical Laboratory
Ingatlanok és szervezetek
Az egyetem alá az alábbi ingatlanoknak és szervezeteknek a tulajdonosa:
Hivatkozások
- ↑ Fizikai Szemle 2002/6 - Szentesi György: Kármán Tódor és a rakétatechnika
- ↑ Bejczy K. Antal: A Marson innen és a Marson túl. . (Hozzáférés: 2005. október 28.)
- ↑ MT 2005/5 9
További információk
- Hivatalos oldal (angolul)
- Története Archiválva 2006. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (A Nobel-díj hivatalos oldalán,) (angolul)
- Caltech-es Nobel-díjasok életrajzai (angolul)
