_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Kisesküllő

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kisesküllő-et, amely témát az elmúlt években milliók ragadták meg. A Kisesküllő eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig jelentős szerepet játszott különböző területeken, vitákat, vitákat és elmélkedéseket váltva ki fontosságáról és relevanciájáról. Ezen a vonalon megvizsgáljuk a Kisesküllő számos aspektusát, a legalapvetőbb összetevőitől a legfejlettebb alkalmazásaiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról.
Kisesküllő (Așchileu Mic)
Látkép középütt a fatemplommal, baloldalt a református, jobboldalt az új ortodox templommal
Látkép középütt a fatemplommal, baloldalt a református, jobboldalt az új ortodox templommal
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségEsküllő
Rangfalu
KözségközpontNagyesküllő
Irányítószám407047
SIRUTA-kód55794
Népesség
Népesség299 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság18 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság397 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 07″, k. h. 23° 26′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 07″, k. h. 23° 26′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisesküllő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisesküllő (románul: Așchileu Mic) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Kolozsvártól 36 kilométerre északnyugatra, a Borsa-patak mentén fekszik.

Története

Először 1320-ban Kyseskuleu alakban említették. A 13. században a Zsombor nemzetség, később a 19. századig főként a Sombori/Zsombory család birtoka volt. A 18. században román jobbágyok mellett református vallású kisnemesek is lakták. A református egyház 1766-ban, Nagyesküllővel együtt 56 férfit és 44 asszonyt számlált. 1782–94-ben építettek maguknak templomot, amely azonban 1840-ben leégett, és a gyülekezet a továbbiakban filiát alkotott. Mai templomukat 1894-ben emelték. A falu 1876-ig Doboka vármegyéhez tartozott, amikor Kolozs vármegyéhez csatolták.

1880-ban 599 lakosából 498 volt román, 77 magyar és 24 cigány anyanyelvű; 512 görögkatolikus, 62 református és 22 zsidó vallású.

2002-ben 403 lakosából 299 volt román, 71 cigány és 33 magyar nemzetiségű; 367 ortodox és 32 református vallású.

Látnivalók

  • Az 1801-ben, Iuon Milronean által épített volt görögkatolikus, jelenleg ortodox fatemplom a faépítészet legérettebb és egyik legszebb példája az egykori Kolozs vármegyében. Belső festését 1806-ban Ioan Pop, majd 1843-ban Simon Mărtișan készítette. A templom elé Teodor Bârsan barcánfalvi fafaragó állított máramarosi kaput, fedelét pedig 2003-ban rozávlyai ácsok zsindelyezték újra.

Képek

Hivatkozások

Források