_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Nagydevecser

Ez a cikk a Nagydevecser problémájával foglalkozik, amely az utóbbi időben nagyon fontossá vált. A Nagydevecser egy olyan téma, amely sok embert érint az élet különböző területein, legyen szó szakmai, személyes, társadalmi vagy kulturális területen. Ebben a cikkben a Nagydevecser-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Különböző nézőpontokat és véleményeket is elemeznek a témában, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsanak a mai társadalom számára rendkívül érdekes témáról.
Ez a szócikk a Kolozs megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Devecser (egyértelműsítő lap).
Nagydevecser (Diviciorii Mari, Groß-Däwätsch)
A református templom.
A református templom.
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségSzépkenyerűszentmárton
Rangfalu
Irányítószám407523
SIRUTA-kód59531
Népesség
Népesség149 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság8 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság326 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 21″, k. h. 24° 04′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 21″, k. h. 24° 04′ 34″
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagydevecser (románul Diviciorii Mari, németül Groß-Däwätsch) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

A megye keleti részén, Kolozsvártól 59 km-re északkeletre, Szamosújvártól 17 km-re délkeletre, Kékesvásárhely, Szépkenyerűszentmárton, Kisdevecser és Mohaly közt fekszik.

Története

1173-ban Deuecher Superior néven említik először.

Középkori katolikus lakossága a reformáció idején áttért a református hitre.

A 17. században a települést előbb Giorgio Basta katonái, majd 1658-ban a tatárok pusztítják el, meggyérítve a magyar lakosságot, melynek pótlására románok költöznek be a faluba. Az 1717-es utolsó tatárjárás is sok áldozatot szedett, a tatárok a lakosság jelentős részét fogságba hurcolták.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

Lakossága

1910-ben 652 lakosa volt, ebből 516 román, 103 magyar, 17 német és 16 cigány.

2002-ben 202 lakosából 172 román, 20 cigány és 10 magyar volt.

Látnivalók

  • Református templomát az okiratok szerint 1460 körül építették – ekkor még katolikus templomnak – és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Miután a lakosság áttért a református hitre, a templomot is átalakították az új vallás igényeinek megfelelően. 1643-ban újjáépítik. 1838-ban romladozásnak indult, 1851-ben egyik oldala bedőlt, ezért 1863-ban ismét kénytelenek voltak újjáépíteni.

Hivatkozások

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot