_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Venyera–11

Mai cikkünkben szeretnénk elmélyülni a Venyera–11-ben, egy olyan témában, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és amely többféleképpen hatott a társadalomra. A Venyera–11 nagy érdeklődést váltott ki mind a szakértők, mind a nagyközönség körében, vitákat és elmélkedéseket vált ki a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig különböző területeken. A cikkben végig fogjuk vizsgálni a Venyera–11-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát, következményeit és az általa jelentett kihívásokat. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Venyera–11 hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolja a jelenlegi társadalmi dinamikát. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést, amely rávilágít egy olyan jelenségre, amely továbbra is lenyűgözi és hatással van a társadalomra.
Venyera–11
A Venyera–11 leszállóegysége
A Venyera–11 leszállóegysége
OrszágSzovjetunió
Küldetés típusaleszállás
Küldetés
CélégitestVénusz
Indítás dátuma1978. szeptember 9.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér
HordozórakétaProton hordozórakéta
A Wikimédia Commons tartalmaz Venyera–11 témájú médiaállományokat.

A Venyera–11 (cirill betűkkel: Венера–11) szovjet űrszonda, melyet a Venyera-programban indítottak. Az NPO Lavocskin vállalat tervezte és építette meg.

Küldetés

1978. szeptember 9-én a bajkonuri űrrepülőtér egy Proton hordozórakéta segítségével, három nappal előbb indították a Vénusz további kutatására, mint a Venyera–12-t. A Vénusz közelében kettévált, a szállító/keringő egység mesterséges holddá vált, segítve az adattovábbítást, műszereinek segítségével a Vénusz környezetének vizsgálatát. A leszállóegység megkezdte tudományos munkáját.

Jellemzői

Méretét, szerkezetét és feladatát tekintve megegyezik a Venyera–12-vel. Külső felépítése, műszerezettsége azonos a Venyera–9-cel. Tömege a kedvezőbb indítási ablak miatt 800 kilogrammal kevesebb, 4200 kilogramm. Műszerezettségét az elődökhöz képest továbbfejlesztették. A gamma-detektort szovjet–francia együttműködésben készítették. A leszállóegység hétféle műszert szállított. Simán elérte a felszínt, másfél órán át közvetítette méréseinek adatait.

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot