Venyera–6
A mai világban a Venyera–6 rendkívül fontos és releváns témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a mindennapi életünkre gyakorolt hatása miatt, a Venyera–6 felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Venyera–6-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai hatásig. Elemezzük a Venyera–6 körüli különböző nézőpontokat, véleményeket és vitákat azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a ma annyira aktuális témáról.
| Venyera–6 | |
.jpg) | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Űrügynökség | NPO Lavocskin |
| Gyártó | NPO Lavocskin |
| Küldetés típusa | űrszonda |
| Küldetés | |
| Célégitest | Vénusz |
| Indítás dátuma | 1969. január 10. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
| Hordozórakéta | Molnyija–M |
| Megérkezés | 1969. május 17. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 1130 kg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Venyera–6 témájú médiaállományokat. | |
A Venyera–6 a szovjet Venyera-program hatodik űrszondája volt. A Venyera–5 ikertestvére, méretük, műszerezettségük és küldetésük is megegyezett.
A leszállóegység
Lásd: Venyera–5.
A küldetés eredménye
127 napos űrutazás után 1969. május 17-én 7 óra 5 perckor lépett be a Vénusz légkörébe. A Venyera-5-höz hasonlóan légköri adatokat küldött vissza a Földre. Az adatfolyam 51 percen keresztül tartott, majd mikor a leszállóegység elérte a 17 km-es magasságot, megszűnt a rádiókapcsolat (az óriási, 2,7 MPa nyomást nem bírta ki a szerkezet).
Az eredmények felhasználása
Lásd: Venyera–5.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1984. ISBN 963 326 544 4
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |