_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Békásd

Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Békásd-et, egy ábrát/témát/dátumot/stb. amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Békásd sok ember figyelmét felkeltette a különböző területeken való relevanciája miatt, legyen szó a populáris kultúra, politika, történelem, tudomány vagy bármely más területről. Ebben a cikkben a Békásd-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk megvizsgálni, hogy mélyebbre ássuk a jelentését és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Békásd megjelenésétől jelenlegi hatásáig nyomot hagyott a történelemben és a kollektív tudatban, ami arra ösztönöz bennünket, hogy gondolkodjunk el fontosságáról és jelentőségéről a mai világban.
Békásd (Žabnik)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségMuraszentmárton
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterFranjo Makovec
Irányítószám40313
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség365 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Békásd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Békásd (horvátul: Žabnik), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 20 km-re északra, községközpontjától Muraszentmártontól 1 km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Sabnyk" alakban említik először. A csáktornyai uradalom része volt. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " SABNIK. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura Gr. Festetits Uraság, fekszik Szent-Mártonhoz közel, és annak filiája. "

1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ezután visszakerült Jugoszláviához. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 377 lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot