_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Zalaszentmihályfa

Ebben a cikkben a Zalaszentmihályfa-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük jelentőségét a mai társadalomban. A Zalaszentmihályfa felkeltette a szakértők és tudósok figyelmét a különböző területeken, a közgazdaságtantól a populáris kultúráig terjedő jelentőségének köszönhetően. Az évek során a Zalaszentmihályfa akadémikusok, aktivisták, sőt politikai vezetők is viták és elemzések tárgya volt. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Zalaszentmihályfa különböző aspektusainak feltárása, hogy megértsük környezetünkre gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre nézve.

Koordináták: é. sz. 46° 49′ 56″, k. h. 16° 44′ 55″

Szent Mihály-templom

Zalaszentmihályfa egykori község Zala vármegyében, Göcsejben. 1949-ben szűnt meg, amikor területét felosztották Böde és Hottó között. Lakott része Hottóhoz tartozik, azonban a falu nevét ismertté tevő középkori műemlék templom Bödéhez, mivel az a falun kívül, mintegy egy kilométerre található a Böde felé tartó út mellett.

Története

Zalaszentmihályfa helyén már az Árpád-korban is település állt. 1763-1787 között, az első katonai felméréskor a térkép még 2 települést jelölt: Alsó- és Felső Szentmihályfát. Zalaszentmihályfa 1949 előtt önálló település volt.

A falut és templomát 1424-ben említették először az írásos források. A török időben elpusztult a falu és temploma is. 1750 körül állították helyre, és épült fel a közelében a falu is.

Egy 1933-bó való, a faluról szóló leírás a határában lévő és akkor még használható, török időkből való kápolnáját említi. 1920-ban 165, 1933-ban 185 lakosa volt. Az ekkor színmagyar, római katolikusnak írt község a zarándi körjegyzőséghez tartozott, vezetője Molnár József községi bíró volt.

Az 1919. évi népszámláláskor Zalaszentmihályfának 175 római katolikus, magyar lakosa volt és ekkor Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

Nevezetességei

Jegyzetek