_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Mártonhalom

Napjainkban a Mártonhalom a modern társadalom rendkívül aktuális témájává vált. Hatása több területre is kiterjed, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. Egyre több emberre van hatással a Mártonhalom, és befolyása továbbra is gyors ütemben növekszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mártonhalom különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig, beleértve a jövőbeni lehetséges következményeket is, átfogóan foglalkozunk a Mártonhalom megértésének és elemzésének fontosságával a jelenlegi kontextusban.
Mártonhalom (Martinuševec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségFelsőmihályfalva
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterFranjo Kovačić
Irányítószám40312
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség110 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 16° 17′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 16° 17′ 17″
Sablon • Wikidata • Segítség

Mártonhalom (horvátul: Martinuševec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 14 km-re, községközpontjától Felsőmihályfalvától 4 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén, a szlovén határ közelében fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Martinstowecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.

1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " MARTINOSOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Urai G. Althán, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Mihalyeveczhez nem meszsze, és annak filiája, határja soványas."

1910-ben 225, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 136 lakosa volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot